Tizenöt perc hírnév a naperőműveknek

Gyakori hír, hogy a hazai naperőművek teljesítménye vagy az aktuális termelése már „lepipálja” a Paksi Atomerőmű teljesítményét, illetve a termelését. A hvg.hu költői vénát megcsillantó szerzőjének némileg zavaros megfogalmazásában ez így hangzik: „míg a paksi erőműre várunk, egy Paksnak beillő erőmű zümmög (sic!) a házaink tetején, és épp csúcsra pörgeti a szikrázó idő”. Kár, hogy a lírai megfogalmazásnak annyiban van csak köze a valósághoz, hogy kedvező körülmények között bizonyos időszakokban valóban előfordul, hogy a naperőművek többet termelnek, mint a Paksi Atomerőmű, de ha az egész éves teljesítményüket nézzük már egészen más a leányzó fekvése, ha maradunk a hvg.hu képes beszédénél.

Növekvő kapacitások

A kormányzati intézkedéseknek és támogatásoknak köszönhetően a 2010-es 1,4 MW-nyi naperőművi kapacitás 2025-re elképesztő ütemben 7550 MW-ra növekedett (ipari, háztartási és a saját célra termelő egységek), a következő évtized elejére pedig a beépített naperőművi kapacitás közel megduplázódhat és elérheti a 12 000 MW-ot is. 

Tavaly az ipari naperőművek 5,7 TWh villamos energiát termeltek, ami 16,7 százalékos termelési részaránynak és 17,8 százalékos teljesítménykihasználási tényezőnek felel meg. 

És itt jön a lényeg, amit érdemes megjegyezni: a Paksi Atomerőmű tavalyi kihasználási tényezője 90,3 százalék volt, tehát éves alapon a beépített teljesítményének 90,3%-án üzemelt és egy év alatt 16 TWh villamos energiát termelt, mintegy háromszorosát a naperőművekének!  

Képünk illusztráció
Fotó: Hárfás Zsolt

A hivatalos naperőművi adatok nem tartalmazzák a háztartási méretű naperőművek és a saját célra termelő naperőművek által megtermelt és helyben el is fogyasztott villamos

energia mennyiségét. Éppen ezért, ha ezek termelésére becslést készítünk, akkor abból az látszik, hogy az összes hazai naperőmű termelési részaránya elérhette akár a 25-28 százalékot is.  Ezt erősítette meg az Ember független nemzetközi think tank tanulmánya is, amely a tavalyi hazai naperőműves részarányt 25 százalékra teszi, ami Európában a legmagasabb érték.  

Kormányzati STOP a drágulásnak  

Ugyanakkor a naperőművek nagyarányú fejlesztése folyamatosan jelentős szabályozási feladatokat generál a rendszerirányítónak, miközben a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) fenntartása óriási pénzügyi terhet jelent. Jelenleg a KÁT rendszerben mintegy 3110 MW-nyi megújuló alapú kapacitás van, amelyből a naperőművek 2884 MW-ot tesznek ki. 

A naperőművek „túltermelése” egyre többször löki negatív tartományba a villamos energia piaci árát, a támogatott átvételi és az eladási ár közötti jelentős különbség miatt pedig veszteség keletkezik, 

amit a rendszerirányító az ipari fogyasztókra terhel. Az ipari fogyasztók terhei tehát folyamatosan növekednek, amit végeredményben a lakossági fogyasztóknak kell majd megfizetniük! 

Örvendetes, hogy a január 31-én hatályba is lépett  kormányrendelet öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését az ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében. 

A közlemény azt is kiemeli, hogy az átvételi árak eddigi folyamatos növekedése nagymértékű többletjövedelmet, de úgy is nevezhetjük, hogy extra profitot  biztosított a beruházóknak, tehát az inflációkövetés jelenlegi felfüggesztése nem veszélyezteti a beruházásuk megtérülését.

Az elmúlt években egyébként valóban hatalmas növekedés következett be a KÁT átvételi árakban. Aktuális adatok szerint a 2008 előtti, már megvalósult beruházások vagy beadott kérelmek esetében a nap- és szélerőművi kötelező átvételi ár mintegy 55 Ft/kWh, miközben 10 évvel ezelőtt ez csak 35 Ft/kWh volt. Közben viszont a Paksi Atomerőmű termelési egységköltsége csak 12-13 Ft/kWh körül alakul.  

Egy újabb kritikus megoldandó probléma 

Az elmúlt években – különösen a növekvő naperőművi kapacitásoknak köszönhetően – egyre többször fordul elő, hogy hazánk villamosenergia-termelésének mintegy felét télen-nyáron, éjjel-nappal biztosítani képes Paksi Atomerőmű teljesítményének egyre nagyobb mértékű – akár több száz megawattnyi – csökkentésére volt szükség, mert a nap- és szélerőművek termelte áramot kötelezően át kellett venni. Ez gazdasági és műszaki szempontból is teljesen abszurd. Erről az anomáliáról az elmúlt években már többször írtam, például itt és itt.  

Ez a helyzet rendszerszinten jelentős szabályozási feladatokat és költségeket generál.

A naperőművi kapacitások folyamatos növekedése és a termelésnövekedés miatt a paksi visszaszabályozások gyakorisága és mértéke, valamint költségvonzata is jelentősen növekedhet. Gondoljunk csak az előzekben ismertetett átvételi árakra! Gazdaságilag mennyire észszerű csak azért visszaterhelni a 12-13 Ft/kWh-s áron termelni képes Paksi Atomerőművet, hogy a nap- és szélerőművekben termelt villamos energiát kötelezően 55 Ft/kWh-s áron átvegyük?  

Nem beszélve arról, hogy mérnöki szemmel az időjárásfüggő megújulók termelésének kötelező átvétele miatt bekövetkező le- és visszaszabályozások közvetlen negatív hatással vannak a paksi blokkok élettartamára, és ezért a tervezett, a nemzeti célokat szolgáló akár +20 évvel történő további üzemidő-hosszabbítást is befolyásolják. Éppen ezért mihamarabb meg kell találni azokat a jogi és műszaki megoldásokat, amelyekkel a paksi visszaterhelések megelőzhetőek! Természetesen ennek vonatkoznia kell majd a Paks II. Atomerőműre is! 

A naperőművek a „csúcson” sincsenek a csúcson  

Sokszor hallhatjuk, hogy az ipari, vagy éppen a háztartási méretű naperőművek pillanatnyi teljesítményét hasonlítják össze a Paksi Atomerőmű teljesítményével. Ez önmagában megtévesztő. Nézzük meg például a 2024. január 29-ei adatokat! 

Az alábbi ábrán is jól látszik, hogy 12 óra 15 perc (15 perces átlag) körül az ipari naperőművek teljesítménye elérte a 2925 MW-ot, azaz a napi csúcs idején a beépített teljesítményük 71,5 százaléka állt rendelkezésre,

hiszen az aktuális adatok szerint 4095 MW a beépített kapacitásuk. Minden bizonnyal a háztartási és a saját célra termelő ipari naperőművek is hasonló arányban állhattak rendelkezésre.  

A hazai villamosenergia-termelés összetétele, valamint az import-export alakulása 2025. január 29-én 
Fotó: MAVIR

Láthatóan a naperőművek termelése a reggeli és az esti órákban – miután nem sütött a nap – 0 volt, ezért a naperőművi termelés volatilitásának kezeléséhez gázerőművekre, illetve jelentős importra volt szükség. 

A napnál is világosabb tehát, hogy nem a beépített teljesítmény vagy az aktuális termelés a mérvadó, hanem az, hogy milyen módon lehet az ellátásbiztonságot garantálva télen-nyáron, éjjel-nappal kiszolgálni a villamosenergia-fogyasztókat.

Annak persze nincs „hírértéke”, hogy a hazai villamosenergia-termelés alapvető pillérét biztosító Paksi Atomerőmű például az adott napon a beépített 2027 MW-os teljesítménye felett üzemelt. Egészen konkrétan egész nap 2058-2061 MW volt a négy paksi egység teljesítménye, ami mintegy 102 százalékos teljesítmény-kihasználási tényező jelent!

Az adott napon az ipari naperőművek a 4095 MW beépített kapacitással 16,3 GWh villamos energiát termeltek, a Paksi Atomerőmű a 2027 MW révén pedig 49, 4 GWh-t. Ez is azt mutatja, hogy a valós megítélés szempontjából nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy annak révén mennyi villamos energia termelhető.  

Természetesen nagyon fontos a háztartási méretű naperőművek fejlesztése is. Ma már 2675 MW-nyi ilyen kapacitás van hazákban. Ha esetleg éppen nem termelnek, akkor – mivel az ipari méretű energiatárolás kérdése még mindig nincs megoldva –  a villamosenergia-hálózatból vételeznek energiát. 

A villamos energia mindeközben – nem túl meglepő módon – döntően a Paksi Atomerőműből, a gázerőművekből, illetve az importból származik.  

Az alábbi ábrán is jól látható, hogy a háztartási naperőművek január 29-én dél körül többet termeltek, de ekkor a „csúcson” is csak a beépített kapacitások kevesebb mint fele állt rendelkezésre. Miközben a hajnali órákban és kora estétől a termelésük 0, azaz nulla volt.  

A hazai háztartási méretű naperőművek becsült termelési értékei 2025. január 29-én 
Fotó: MAVIR

Tény, hogy egy egészséges energiamix részeként nagyon fontosak a naperőművek és lényeges a folyamatos fejlesztésük, de ezek az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni. 

Éppen ezért van szükség a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítésére, valamint új gázerőművi beruházások megvalósítása mellett a tárolói kapacitások növelésére és szivattyús-tározós erőmű(vek) építésére is.  

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.org oldal szerzője és szerkesztője.

Kapcsolódó cikkek: