Százmilliárdokba kerülhet a Rákosrendezőn lapuló robbanóanyag eltávolítása

A II. világháború idején az egyik legtöbbet bombázott területet kell újjáalakítania a főpolgármesternek. A háborút követően Rákosrendezőn egy detonáció több ember halálát okozta, és nem zárható ki, hogy a mai napig maradtak a területen robbanóanyagok. Az Origo megkérdezett egy hadianyag mentesítés területén jártas építésügyi szakembert a lehetséges költségekről: elképesztő számokat mondott.

A második világháború idején hazánkban mintegy 20 000 ember lelte halálát bombatámadások során. A településeket angol-amerikai, szovjet valamint román légicsapások is érték. 

A hazai célpontok főként a repülőgép- és repülőgépmotor-gyárak, hajógyárak, vasúti csomópontok és hálózatok, kőolajipari létesítmények, harckocsigyárak, golyóscsapágygyárak, alumínium- és gumiipari létesítmények voltak. 

Mint ismert, a német hadigépezet számára kiemelt jelentőséggel bírt Magyarország földrajzi helyzete, miután a vasutak és közutak metszéspontján feküdt, így a romániai kőolaj a Dunán és a magyarországi vasútvonalakon juthatott el a bécsi, pozsonyi, budapesti, almásfüzitői kőolaj-finomítóba. Emiatt kerülhettünk a szövetséges bombázók célkeresztjébe.

Magyarország elleni bombatámadások 1944-1945.
Fotó: marvinn.carto.com

Napjainkban is veszélyesek az egykori bombák

A háborúból visszamaradt robbanóanyagok még hosszú évekig, évtizedekig veszélyt jelentettek és jelentenek a mai napig is, a vasútállomások és pályák átépítésekor rendszeresen kerülnek elő különböző lőszerek, bombák és robbanóanyagok.

A Duna-menti építkezések során évente 3-4 nagy bombát találnak, a II. világháborúban az egyik legtöbbet bombázott Rákosrendező területén a józan ész szerint jóval több lehet, 3-7 méter mélységben. 

A fejlesztés megkezdését megelőzően a terület bombamentesítése elengedhetetlen, mely Karácsony Gergelyéknek komoly pénzügyi terhet jelenthet az 50 milliárdos vételáron felül. 

Alsórákos és Rákospalota. Balra az Északi Fűtőház, a mai Vasúttörténeti Park, lejjebb a teherpályaudvar. Az ívben visszaforduló ág a Rákosrendező pályaudvarhoz csatlakozik, az egyenes pályaszakasz keresztezi a váci vasútvonalat a Marcheggi híddal. A középső, beépítetlen sávon van ma az M3 autópálya bevezető szakasza. A felvétel 1944. április 14-én készült.
Fotó: Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő

Az Origo megkérdezett egy, a hadianyag mentesítés területén jártas építésügyi szakembert a lehetséges költségekről. A szakértő lapunknak elmondta, hogy akkori munkáltatója 2012-ben a II. világháborúban sokat bombázott Hamburgban akart megszerezni egy olyan 1 hektáros területet, amely egy vasúti csomópont mellett helyezkedett el.

Ám a terület állapotát fel kellett mérni, a folyamat pedig úgy zajlott, hogy 20x20 méteres raszterben lefúrtak 6-8 m mélyre és szondázták a talajt, hogy van-e fémtárgy vagy akár bomba.

Ilyen esetben ha van, akkor lezárják a területet, kiássák, kiemelik majd a tárgyat elszállítják. Közölte, hogy ez adott esetben akár több napig is eltarthat, ráadásul eközben vasúti vonalzár is szükséges lehet, nehogy a rezgések miatt a bomba berobbanjon.

Rákosrendező pályaudvar, torlaszként használt vasúti kocsik.
Fotó: Fortepan / Vörös Hadsereg

A szakember szerint Rákosrendezőn egy hektárnyi terület felmérése és az ott talált bombák esetleges hatástalanítása 2-4 millió euróba kerülhet, a teljes területen tehát akár százmilliárdos extra költség is keletkezhet, a folyamat pedig évekig is tarthat.

Tény az, hogy Karácsony Gergelyéknek teljesítenie kell mindazt, amit az arab befektető is megcsinált volna. Ennek megfelelően a főváros vállalta azt is, hogy a rákosrendezői területet meg fogja tisztítani, amit 1945 óta még 20 milliárd forintért sem vállalt volna el senki. Nagy kérdés, hogy most honnan lesz több mint 100 milliárd forintja erre Budapestnek, miközben a város csődközeli helyzetben van.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom elnöke a főpolgármesterrel megtartott pénteki szakmai konferencián szintén elismerte, hogy a terület szennyezettsége mellett a bombákra és a lőszermentesítésre is gondot kell majd fordítaniuk.

Fotó: Csudai Sándor -  Origo / photo: [ Sandor Csudai ] www.csudaisandor.com