Sárisápon, a törött hegy szikla felőli oldalán, a régi kisvasút alagútja felett kialakult egy víznyelő. A beszakadt terület mélysége jelentős.
A Sárisápi önkéntes tűzoltók Facebook-posztban hívták fel a túrázók figyelmét, hogy óvatosan sétáljanak a területen.
A víznyelő a víz munkája nyomán, annak kitartó csiszoló munkájának köszönhetően alakul ki.
A lehulló víz a nyílásokhoz folyik, ami elnyeli és továbbítja a csapadékot az alsóbb rétegekbe. A nyílás jellemzően egy kisebb vagy nagyobb, azaz néhány 10, vagy néhány 100 méter átmérőjű töbör, azaz negatív karsztforma (technikailag egy bemélyedés) alján alakul ki - írja a Köpönyeg.
Szép lassan a víznyelő nyílása alatt a víz kivájja a kőzetet, barlangot, nagyobb üreget alakít ki, viszont a baj akkor jelentkezik, amikor a víz rombolómunkája felgyorsul.
Mikor már a víz kimosta az alatta levő területet, a felszín beszakad, és egy lyuk keletkezik. A sárisápi víznyelő még kicsinek mondható, de akad olyan is, amely egy egész kereszteződést nyel el.
A Köpönyeg összegyűjtötte a legismertebb eseteket: a közelmúltban Mexikóban egy hatalmas víznyelő a közeli házat nyelte el szép lassan, amely ellen nem lehetett semmit tenni. Ezenkívül
Törökországban történt az az eset, amikor mintegy 600 víznyelő nyílt meg gyors egymásutánban.
Horvátországban pedig egy földrengés következtében alakultak ki a víznyelők tömegei. Az Origo pedig legutóbb arról is beszámolt, hatalmas víznyelő nyílt Japán egyik forgalmas úttestén, a kereszteződésben, amely elnyelt egy japán sofőrt. Azt megelőzően pedig 2021-ben egy hatalmas, focipálya nagyságú víznyelő jelent meg Mexikó középső részén.
De itthon is van erre példa: Tatán a Május 1. úton is víznyelő miatt ment tönkre a burkolat, amely hónapokig okozott gondot az autósoknak - írja a KEMMA.
Azonban a szakemberek megnyugtatnak, mert hazánkban nem alakultak ki olyan léptékű üregek vagy barlangok, melyek képesek lennének nagyobb víznyelőket nyitni. A nagyobb barlangjaink teteje pedig elég vastag ahhoz, hogy ez a lehetőség felmerüljön.