Kedden ismét ülésezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A testület várhatóan foglalkozik majd az Orbán Viktor személyét érintő ukrán lejáratási kísérlettel is. Minden bizonnyal szóba kerül majd, hogy az USAID milyen szervezeteket támogatott Magyarországon, hogy befolyásolja a magyar belpolitikát. A bizottság várhatóan foglalkozik azzal is, hogy milyen nemzetbiztonsági kihívásokat jelent, hogy az ukrajnai háború esetében megkezdődött egy amerikai-orosz tárgyalási folyamat, és véget érhet a fegyveres küzdelem.
A nemzetbiztonsági bizottság legutóbbi ülése után Kocsis Máté „A megvehetőknek semmi sem drága” címmel osztott meg egy posztot közösségi oldalán kedden. A Fidesz frakcióvezetője arról számol be a posztban, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén tájékoztatást kaptak a titkosszolgálatoktól arra vonatkozóan, hogy a megszerzett információik szerint az ukrán állam lejárató kampányt indít a magyar miniszterelnökkel szemben, a kormányfő nemzetközi megítélésének aláásása és Magyarország érdekérvényesítő képességének gyengítése céljából.
„A mostani művelet célja, a sajtó segítségével, magyar és külföldi újságírók felhasználásával olyan, akár valótlan tartalmú cikkek és anyagok megjelenítése, amelyek alkalmasak a nemzetközi közvélemény negatív befolyásolására” – írta a frakcióvezető.
Ennek terjesztésére az ukránok jelentős összeget különítettek el. A munka és az információk gyűjtése, a hamis hírek kitalálása ukrán részről már elkezdődött, abba a magyar sajtó egyes szereplői is bevonása kerültek.
A magát függetlennek mondó sajtó egy része most már ukrán pénzért is hajlandó árulni a hazát
– írta Kocsis Máté, aki azzal zárta posztját, hogy „folytatjuk...”.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója akkor azt nyilatkozta az Origónak az ukránok részéről a művelet megindítása nem biztos, hogy az elmúlt heteknek vagy egy-két hónapnak az eredménye, a szolgálatok, hogyha eredményesen óhajtanak dolgozni, márpedig igen, akkor erre huzamosabb ideje készülnek. Nagyon komoly szakmai eredmény, hogy a magyar szolgálatok képesek voltak időben jelezni ezt a fenyegetést - tette hozzá.
Ezzel párhuzamosan látott napvilágot, hogy az USAID dollármilliárdokat költött arra, hogy beavatkozzon az egyes országok belpolitikájába, hogy számára kedvező változásokat indítson el. A nemzetbiztonsági bizottság ezzel a lepleződött külső beavatkozási folyamattal is foglalkozni fog.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) csendben támogatott 6200 újságírót és 707 médiumot világszerte – köztük Magyarországon is. Céljuk egy meghatározott ideológiai irányvonal erősítése, amely összhangban áll a baloldali-liberális érdekekkel, elősegíti a tömeges migrációt, és szembeszáll azokkal a kormányokkal, amelyek a globalista törekvések ellenében politizálnak.
Az USAID-et eredetileg humanitárius és fejlesztési segítségnyújtásra hozták létre, ám mára az egyik legbefolyásosabb médiatámogató szervezetté vált.
A hivatalos nyilvántartások szerint Joe Biden elnöksége alatt az ügynökség számos, médiával foglalkozó NGO-t finanszírozott – sok közülük valójában lobbiszervezetként működik, nem pedig független sajtóorgánumként. Ukrajnában például tízből kilenc médiumot a Biden-adminisztráció támogatott.
Magyarország sem maradt ki ebből a folyamatból. Samantha Power, a USAID igazgatója 2023-ban Budapestre látogatott, és a Szabó Ervin Könyvtárban találkozott a magyar sajtóra fókuszáló NGO-k képviselőivel. Bár a hivatalos közlés szerint a téma a „szabad sajtó” volt, valójában egy stratégiai megbeszélés zajlott arról, hogyan növelhető az ellenzéki médiumok befolyása és elérése amerikai pénzügyi támogatás révén.
Magyarországon a USAID többek között az alábbi médiumokat támogatta:
A nemzetbiztonsági bizottság ismételten zárt ülésen tárgyal a fenti témákról. Az Origo a fejleményekről kedden újabb cikkben számol majd be.