Aranysakál portyázik Szabolcsban, sehogy sem sikerül befogni a ragadozót

Egyre több az aranysakál Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A vadászok egy jól rejtőzködő nagyvadat próbálnak befogni, de eddig még nem sikerült becserkészniük, még döghússal sem tudják előcsalogatni.

Okos, óvatos, kerüli a fényt a magyar sűrűségek legújabb ragadozó vadja. Egyre nagyobb figyelmet kap hazánkban az aranysakál két okból is. Egyrészt azért, mert több évtized után jelent meg ismét Magyarországon, másrészt pedig azért, mert immár az ország egész területét belakja, s 

egyre több kárt okoz a vadgazdálkodás számára.

A közelmúltban már írtunk arról, hogy újra megjelent Magyarországon egy kihaltnak hitt ragadozó, ami komoly veszélyt jelent. Az aranysakál már Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egész területén megtalálható, minden bizonnyal még ott is, ahol a vadásztársaságok még nem találkoztak vele.

Okos, óvatos: éjszakai életmódot folytat

Kacsur Richárd, a nyírbátori Báthori István Vadásztársaság hivatásos vadásza jól ismeri a nádi farkasként és toportyánként is ismert ragadozót, már több alkalommal is terítékre hozott egy-egy példányt. Őt kérdezte a SZON a tapasztalatairól és arról, hogyan lehet elejteni a ragadozót.

Annak ellenére, hogy nagy példányszámban még nem él a térségünkben, egy fél év alatt nálunk is terítékre került már öt aranysakál, illetve a szomszédos társulatok tagjai is ejtettek már el tudomásom szerint 5-6 egyedet. Voltak rálövések, hibázások, sebzések is, de ezek is csak azt jelzik, hogy egyre jobban meghódítja a mi környékünket is

– magyarázta Kacsur Richárd.

– Éjszakai életmódot folytat az aranysakál, csak olyankor tudjuk elejteni. Ha a vadásztársaságnak van engedélye hőkamerás céltávcsőre, az nagy segítséget jelent a vadászatakor. Az engedélyt a vadászhatóságtól lehet megkérni az év elején. Az aranysakált a magaslesről ejtjük el. Ha kimondottan rá vadászunk, akkor helyezünk ki döghúst vagy hangokkal próbáljuk közelebb csalni. A hangszóró használatához is kell külön engedélyt kérni. A hangszóróban rengeteg hangot lehet beprogramozni, s távirányítóval változtathatjuk a hangokat. Van olyan hang, ami például a párzási időszakban lehet eredményes, máskor a különböző prédaállatok hangjaival próbáljuk előcsalogatni az aranysakált, gondolok itt a síró nyúl vagy a síró őzgida hangjára. Tulajdonképpen minden időszaknak megvan a megfelelő hívóhangja.

– Mivel még nem terjedt el nagyon, nem ismerem teljesen az életmódjukat. Meglehet, hogy a mi területünkön megtalálható néhány aranysakál néhány hét múlva új területet fedez fel magának. Úgy gondolom, két-három éven belül már nagyobb példányszámban élnek majd nálunk is, mert az erdőtelepítések, a sűrű erdők kedveznek nekik, meg apróvadban gazdag a környék. Először az apróvad jelenti a táplálékát, s amikor már nincs apróvad, áttér a gidára, a borjúra.

Már a jelenlétével is kárt okoz az aranysakál

Hogy milyen kárt okoz a vadgazdaságok számára az aranysakál, arról is bővebben beszámolt Kacsur Richárd:

Valamilyen szinten már az a kevés aranysakál is kárt okoz a jelenlétével, mert miattuk teljesen megváltoztatja a vad a mozgását. Nagyon riadósak az őzek, estefelé egy-egy apró neszre már azonnal szaladnak befelé a sűrűbe, de már nappal sem úgy mozognak, mint a korábbi években.

– Az aranysakál nagyon óvatos, éppen ezért nehéz is rá vadászni. És okos is. Ha közeledik a telihold, ha csillagos az ég, ki sem merészkedik a placcra. Mindig ott bent az erdőben az árnyékban mozog, nem jön ki a fényre. Összességében azt mondhatom, hogy egyre jobban fel kel készülnünk a nagyobb létszámú állományra, hiszen már az is jelzi az elszaporodását, hogy egyre több példányt hozzunk terítékre – tette hozzá befejezésül Kacsur Richárd.