Talabér Krisztián: Pofátlan árrést alkalmaztak az üzletláncok

A bolti áremelést egyértelműen nem a termelői oldal költségnövekedése, hanem az eladói oldal profitéhsége okozta, rövid távon az árrésstop egyértelműen siker, hiszen elérte célját: az árak csökkennek – minderről Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője beszélt az Origónak.

Muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy a kereskedelmi láncok kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, a közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott műsorában. Orbán Viktor elismerte: akik azt mondják, hogy a piaci folyamatokba történt beavatkozás, igazat mondanak, hozzátéve, jó lett volna, ha a kormány nem kényszerül erre, de arra a következtetésre jutottak, hogy a mostani áremelkedéseknél szó sincsen piaci folyamatokról. 

Ahhoz képest, hogy mennyiért szerezték be a kereskedelmi láncok az árukat, 45, 50, akár 129 százalékot pakoltak rá.

A kormányfő felsorolta, hogy mely termékeken volt a legnagyobb haszna a kereskedőknek az árrésstopot megelőzően:

• csirkeszárny: 42 százalék
• tej: 68 százalék
• tejföl: 129 százalék
• tojás 38 százalék
• túró: 69 százalék
• joghurt: 70 százalék
• vaj: 87 százalék

Ennek semmi köze a piaci folyamatokhoz - jelezte. Szavai szerint az üt vissza, hogy a rendszerváltást követő években a magyar gazdaság nem volt elég erős ahhoz, hogy megtartsa a magyar kézen lévő kereskedelmi láncokat.

Ezek külföldi kézen vannak, és őket csak profitjuk érdekli. Ezért muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni.

Tárgyalásokkal próbálkoztunk először, azok nem vezettek eredményre, így kénytelen voltunk beavatkozni - emlékeztetett. Összegzése szerint a beavatkozásnak az volt a lényege, hogy a kereskedő a beszerzési árra maximum 10 százalékot tehet rá, ez azonnali árcsökkenést eredményezett 30 alapvető élelmiszer-kategóriában, de ez mintegy 760 terméket jelent.

Nézőpont Intézet: Az árréstop egyértelműen siker

A kormányfő nyilatkozatáról, és az árréstop eddigi hatásairól Talabér Krisztiánt, a Nézpont Intézet gazdasági elemzőjét kérdeztük. 

Hogyan értékeli az árréstop óta látható folyamatokat a nagyáruházak árai esetében? 

A magyar családok szempontjából mindenképpen kedvező folyamatokat látunk a boltokban, hiszen az alapvető élelmiszereknél – amelyek egyébként a leggyakrabban vásárolt termékek – jelentős árcsökkenés ment végbe alig néhány nap alatt. Ez persze rávilágít arra a tényre, hogy valóban pofátlan mértékű árrést alkalmaztak az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok az érintett termékkörnél. 

A bolti áremelést tehát egyértelműen nem a termelői oldal költségnövekedése, hanem az eladói oldal profitéhsége okozta.

 Rövid távon az árréstop egyértelműen siker, hiszen elérte célját: az árak csökkennek.

 Ön szerint a boltok tartani fogják ezeket az árakat, vagy idővel megpróbálnak trükközni? 

Az élelmiszer-kereskedők idővel biztosan megpróbálják majd kijátszani a háztartások pénztárcáját védő kormányzati intézkedéseket, de erre a magatartásra úgy vélem, hogy a kormányzat felkészült. A kormány megtette a megfelelő előkészületeket, hiszen folyamatosan monitorozzák a beszerzési és az eladási árakat, illetve ezek különbségét, és már azt is jelezték, hogy készek beavatkozni, ha szükséges. A korábbi árstop és a kötelező akciózás jó tapasztalat volt a boltoknak abból a szempontból, hogy egyértelműen kiderült: a kormány a lakosság védelme érdekében kész beavatkozni a boltok árpolitikájába.

 Mennyivel csökkenhet Ön szerint az infláció a következő időszakban? 

Az árréstop középtávon jelentősen mérsékelheti az élelmiszerek és alkoholmentes italok termékcsoport áremelkedési ütemét, bizonyos termékek esetében pedig tartós árcsökkenést is okozhat. Az árréstop 2-2,5 százalékponttal mérsékelheti az élelmiszer-inflációt.

Fontos azonban tisztába lenni az infláció mérésének statisztikai hátterével is: a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési időszaka az infláció meghatározásához a hónapok első 20 napjára esik, az árréstop viszont március 17-én lépett csak életbe. 

Ez azt jelenti, hogy a márciusi élelmiszer-inflációs adatban az árréstop hatása még nem fog olyan markánsan megjelenni, mint az áprilisiban, hiszen az adatgyűjtési időszak jelentős része alatt az intézkedés még nem létezett. Az áprilisi hónap lesz az első olyan adatgyűjtési időszak, amelyet az árréstop teljes egészében érinteni fog, ezért az intézkedés a mutatószámokban akkor fog látványosan megjelenni.