Az önkormányzati számlavezetés átalakítása 31 milliárdos nyereséget hoz

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy háttérbeszélgetésen cáfolta azokat a hamis sajtóhíreket, amelyek szerint az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját hátrányosan érintené bármilyen módon is az, hogy idén október elsejével a 49 legnagyobb önkormányzat 300 milliárd forintnyi likviditási pénze a Magyar Államkincstár számlakezelésébe kerül. A kormányzati tájékoztatás szerint a holland mintára bevezetett új magyar önkormányzati számlavezetési gyakorlat 31 milliárd forint megtakarítást hoz a központi költségvetésnek.

A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint az önkormányzatok 2025. október 1-ig legalább 300 milliárd forintot helyeznek át a Magyar Államkincstárhoz, hogy ezzel segítsék az állami likviditásmenedzsmentet és csökkentsék az államadósság kamatköltségeit. Az intézkedés első körben 49 önkormányzatot érint -  mint például a budapesti kerületek és a megyei jogú városok- , majd 2027-től minden városra, 2028-tól pedig a községekre is kiterjed.

A sajtóban az intézkedéssel kapcsolatban számos hamis hír, illetve félrevezető magyarázat látott napvilágot a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A gazdasági tárca egy háttérbeszélgetést arra szánt, hogy hangsúlyozza: 

az intézkedéssel az önkormányzatok pénzügyi autonómiája nem sérül, mivel továbbra is szabadon rendelkezhetnek eszközeikről, és szükség esetén hozzáférhetnek a kincstárnál tárolt pénzükhöz.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlák is megmaradnak, de ott csak a napi működéshez szükséges összegek tarthatók. A kincstárnál elhelyezett pénzek után az önkormányzatok 6,5%-os kamatot kapnak, ami a jegybanki alapkamatnak megfelelő.

A minisztérium képviselői szerint az intézkedés indokolt, mivel a változás célja az állami költségvetés megtakarítása, amely éves szinten a tervek szerint eléri majd a 31 milliárd forintot. 

A rendszer a holland modell mintájára épül, és nem növeli az önkormányzatok adminisztratív vagy pénzügyi terheit és a bankok profitjára csak minimális hatása lesz a változásnak. A jogszabály változtatás elkészítésekor kiemelt cél volt az, hogy megmaradjon az önkormányzatok pénzügyi autonómiája, ezért ez nem fog sérülni a változással. Az önkormányzatok számára sem az adminisztratív terhek, sem a költségek növekedésével nem kell számolni, és kamatbevételtől sem esnek majd el.

A változtatással a kereskedelmi banki számlavezetés megmarad, azaz nincs szó a számlavezetési szolgáltatás államosításáról. A többletlikviditást viszont át kell csatornázni a Magyar Államkincstárhoz, és a banki számlákon csak annyi pénz maradhat, amennyi elegendő a folyamatos napi kiadások fedezésére – ami az előző évi költségvetési kiadás 5%-ára tehető. Az ezen felüli likviditásról is szabadon rendelkezhetnek majd az önkormányzatok, azaz hozzáférhetnek a pénzhez, ha a banki forrásaik nem lennének elegendők a folyó kiadásaikra. Plusz az önkormányzatok ezenkívül továbbra is felvehetnek a bankoktól éven belüli lejáratú likviditási hitelt, ahogy azt jelenleg is megtehetik.

A kormány egyébként azt várja, hogy a MÁK-hoz áthelyezett összegek egy részét az önkormányzatok államkötvénybe fektetik majd, ami a magyar állam számára több szempontból is további nyereséggel jár majd. Az eddig lekötött betétként tartott befektetéseikre alternatívát kínáló és az Államkincstárnál vásárolható önkormányzati kötvény kamata évi 6,5%, azaz a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű. Ez egy rendkívül kedvező konstrukció, egy bármikor visszaváltható a befektetés.

A tavalyi számok alapján 900 milliárd forintra tehető az önkormányzatok összes likviditása, ebből az idén érintett önkormányzatok eszközei mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki.

A 2025 október 1-i határidőig ebből a pénzből több mint 300 milliárd forint kerülhet az Államkincstárhoz, míg 100 milliárdos összeg megmaradhat a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikon. A kormány várakozása szerint az intézkedés 31 milliárd forint megtakarítást hozhat a központi költségvetésnek, ebből 15,5 milliárd forint idén, 15,5 milliárd forint pedig a következő években jelentkezhet. A megtakarítás abból fakad, hogy az elvont likviditás révén az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania, így kamatkiadást takaríthat meg.