Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Nemzeti alapon nyugvó, Budapest-fókuszú think tank épül: a Budapest Műhely, amelynek alapítójával, kutatási és elemzési igazgatójával, Kőrösi Koppánnyal készített interjút a Mandiner. Célunk, hogy a Budapest Műhely olyan szakmai tér legyen, ahol mindenki szóhoz jut, aki a főváros jövőjéért tenni akar – fogalmazott az alapító.
Budapest egy folyamatosan változó, dinamikus metropolisz, amelynek fejlődése komoly szakmai megalapozottságot igényel – egyebek mellett ezzel is indokolta Kőrösi Koppány a Budapest Műhely megalapítását. Mint kifejtette: Budapest óriási kiterjedésű város, a legnépesebb metropolisz is a Kárpát-medencében; közel 1,7 millió ember otthona. „Ugyanakkor egy nagyon összetett városról van szó, ez részben a változatos domborzati viszonyoknak, részben pedig az egymástól igencsak eltérő városrészeknek köszönhető.
Budapest sokfélesége viszont nem áll össze egy harmonikus egésszé. Szigetszerűen működnek elemek, területek – gondolok itt a kertvárosi, belvárosi, iparterületi egységekre –, hiányzik ezek összehangolása, egymást erősítő működtetése, és hiányzik az ehhez szükséges tudás is”
– mondta a Mandinernek.
A városfejlesztési szakember szerint az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hiányzik egy olyan szakmai tudásközpont, amely a főváros működésével, dinamikájával, specialitásaival és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket rendszerezett formában vizsgálja, és amely Budapest fejlesztésére koncentrál. A Budapest Műhely ennek az igénynek a felismeréséből jött létre:
Célunk egy olyan nemzeti alapon nyugvó, Budapest fókuszú szakmai műhely megteremtése, amely egyesíti a különböző területeken szerzett tudást, elősegíti a hosszútávú városfejlesztési koncepciók kidolgozását, és hidat képez a szakma és a döntéshozók között.
Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
Budapestről bátran elmondható, hogy Magyarország szellemi központja, a jelentős tudás ugyanakkor nem hasznosul a főváros érdekében, holott egy folyamatosan változó, dinamikus metropolisz fejlődéséhez komoly szakmai megalapozottság szükségeltetik – emelte ki Kőrösi Koppány, aki felidézte: városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek úgy érezték, hogy „egyfelől most már ideje lenne összeállni, megosztani a szakmai tapasztalatokat, másfelől nagyon fontosnak tartom, hogy az eddig felhalmozott tudást végre hasznosítani tudjuk.”
A Budapest Műhellyel egy olyan szakmai tudásközpont jön létre, amely a főváros fejlesztésére koncentrál.
A Budapest Műhely első körben rendszerezni, hozzáférhetővé tenni és értelmezni szeretné a meglévő tudást, adatokat – nemzetközi példákat is megismerve. Majd ezt a bázist kívánják a fővárosiak igényeivel összevetni, kiegészíteni a tapasztalataikkal, és figyelembe venni a szakmai szervezetek meglátásait is. „Párbeszédre törekszünk” – hangsúlyozta a szakember, de feladatuknak tekintik azt is, hogy a döntéshozatal és a szakma között jó viszonyt építsenek ki.
Tudásközpontot hoz létre a Budapest Műhely: olyan helyet, teret,
ahova betérhet az utca embere, a véleményvezér, a szakmai szereplő, az érdekképviselő, s ahol ezáltal össze tudjuk gyűjteni a tudást.
De Kőrösi Koppány szerint a tudás összegyűjtésén túl a legfontosabb az emberek véleményének megismerése, a döntések hátterének megértése, ennek érdekében célzott kutatásokat indítanak és olyan nyitott fórumokat szerveznek, ahol a civilektől kezdve a meghatározó közéleti véleményformálókon keresztül, a szakmai szövetségeken át az urbanisztikai szakemberekig mindenki szóhoz juthat.
A Budapest Műhely egyik legfontosabb feladata, hogy az adatalapú ismeretszerzés, kutatások és elemzések segítségével feltárja a város problémáinak gyökerét, és szakmailag megalapozott javaslatokat dolgozzon ki. A szervezetnek április elején lesz egy induló rendezvénye, ahova ismert közéleti szereplőket és a főváros fejlesztése mellett elkötelezett embereket hívtak meg; őket kérdezik arról, hogy milyen Budapestet látnak, ha becsukják a szemüket és el kell képzelniük egy élhető, otthonos európai fővárost.
Jelenleg – hangsúlyozta Kőrösi Koppány –
azt látjuk, hogy ad hoc döntések születnek Budapesten, érzelmi alapon, politikai narratívák, lobbiérdekek mentén létesül bármi, ha egyáltalán történik valami a fővárosban.
A szakember egy hosszabb várostörténeti kitekintés utána azzal folytatta a beszélgetést: Budapest ma nincs kitalálva, nincs vízió, nem vonzó szereplő a régió városaival folytatott versenyben, „miközben a szakma maga jól szervezett, felkészült, kiválóan szabályozott – ahogy a Rákosrendező kapcsán halványan kibontakozó szakmai vita is mutatta.”
A teljes interjú a Mandiner oldalán, itt olvasható.
Az Origo Rákosrendező kapcsán készített interjút korábban Kőrösi Koppánnyal – az itt olvasható.
