Diftéria, mumpsz és rengeteg pénz; mutatjuk, mivel járna Ukrajna csatlakozása az Európai Unió számára

Számos kérdést vet fel az ukránok uniós csatlakozása. A Tényellenőr alapos munkát végezve szedte össze a legfontosabb kérdéseket.

A Tényellenőr írt alapos elemzést azokról a körülményekről, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni Ukrajna európai uniós csatlakozásának tárgyalásánál, illetve felhívják a figyelmet arra, hogy az Európai Unió eddig milyen lépéseket tett az ország gyorsított felvétele érdekében.

Tanulmányukban sorra veszik azokat a területeket, amelyeket közvetlenül vagy közvetetten hátrányosan érint a csatlakozásuk, vagy olyan kérdéseket vet fel az esetleges csatlakozás, amelyekre megnyugtató válaszokat kell kapniuk az európai uniós tagállamok lakóinak.

A siettetett ukrán EU-csatlakozás számos akadályba ütközik:

1. Igazságtalan kivételezés, lakossági ellenállás: Az európai lakosság többsége igazoltan ellenzi az ukrán csatlakozást. A korábbi csatlakozások is évekig tartottak, egy gyorsított belépés rossz üzenet lenne az új és a még tárgyalásban lévő államok felé egyaránt;
2. Mezőgazdaság: Ukrajna óriási termőföldjei és eltérő mezőgazdasági gyakorlatai (GMO, minőség-ellenőrzés hiányossága) komoly kihívást jelentenek anyagilag és technikailag is;
3. Gazdasági helyzet: Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotban van, és jelentős anyagi terhet róna az EU-ra a hatalmas lakosság miatt is;
4. Biztonsági, egészségügyi kockázatok: Magas bűnözési ráta, háborús helyzet, aknák és a kölcsönös védelmi záradék rövid távon kezelhetetlen rizikót jelent az uniónak – a háború után visszaesett átoltottsági arány szintúgy.

 

Ukrajna uniós csatlakozási kérelme

Ukrajna 1998-ban jelezte először belépési szándékát, a 2022-es orosz invázió kezdete után pedig hivatalosan is csatlakozási kérelmet nyújtott be az EU-hoz, Ukrajna felvételét az európai lakosság többsége nem támogatja.

Az atlantista és globalista elkötelezettségű Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) 2023 decemberében tett közzé egy felmérést, ahol nyolc tagállam megkérdezettjei (Ausztria, Dánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Lengyelország és Románia) formáltak véleményt több tagjelölt esetleges csatlakozásáról.

Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan.

A többi országban ezek a számok még alacsonyabbak: a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja – írja a tanulmány.

Ezt követően végigveszi a Tényellenőr írása a különböző területeket, amelyeken kérdéses, vagy lehetetlen állapotokat okozna Ukrajna EU-s csatlakozása:

Mezőgazdaság

Mivel Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasággal rendelkező, de az európai átlagnál jóval szegényebb ország,

csatlakozása esetén a jelenlegi tagországok jelentősen kevesebb pénzt kapnának mind a mezőgazdasági, mind a regionális fejlesztési alapokból.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is felhívja az Unió figyelmét 2025. januári közleményében, hogy a 41 millió hektárnyi ukrán termőföldből 32,5 millió szántóföld. Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében – írja a portál.

Gazdasági helyzet

Az ukrán gazdaság állapota lesújtó: az IMF 2024. áprilisi számai alapján Albánia és Szerbia vagy Észak-Macedónia szintje alatt volt Ukrajna az egy főre eső nominális GDP tekintetében, Szerbia értékének alig felével – ehhez társul az IMF szerint 30-33 milliós lélekszáma.

Az Európai Unió adóssága jelenleg minden idők legmagasabb szintjén áll – ezzel együtt Ukrajnára 2025 elejéig a menekültekkel együtt összesen 252 milliárd dollárt fordított.

Ursula von der Leyen megbízásából készült a 2024-es Strohschneider-féle tanulmány nyíltan kezeli

a területalapú támogatások megszüntetését,

a genetikailag módosított technológiák szükségességét, a húsfogyasztás csökkentését és az ukrán import szükségességét – korlátozásról szó sem esik.

A tanulmány szakértői csapatában GMO-párti élelmiszer- és agráripari óriások és nemzetközi, civil szervezetekből ismert tagok találhatóak – ugyanakkor egy közép-kelet-európai mezőgazdasági szervezet sem kapott meghívást,

és megemlíti a lap, hogy a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint

Ukrajna csatlakozására és újjáépítésére a következő öt évben 48,1 milliárd euró lenne a Magyarországra eső rész, ami hazánk 2023-as költségvetésének 68 százaléka.

Biztonsági, egészségügyi kockázatok

A korrupciós jelentések terén is rosszabbul teljesít Ukrajna az összes jelenlegi EU-s országhoz képest

még Jean-Claude Juncker sem tekinti Ukrajnát belépésre késznek jelenlegi állapotában

– írja a Tényellenőr.

A biztonsági kockázatokat tekintve Ukrajnában még a háború kitörése előtt is négyszerese volt az emberölések aránya Magyarországhoz képest,

a szervezett bűnözés mértéke pedig az orosz után a második legmagasabb Európában. Jelenlegi 800 ezres hadseregéhez képest több százezerre tehető a dezertőrök száma, és közel 500 ezer hektáron vannak aknák elrejtve a földben. 

Mindehhez járulna még az EU 42. 7 cikkelyében rögzített kölcsönös védelmi záradék, miszerint

a tagországok kötelesek segítséget nyújtani az agresszió áldozatává vált tagállamnak.

Az ország egészségügyi helyzetét tekintve aggodalomra ad okot a 2022 után visszaesett átoltottsági arány a vakcinával megelőzhető betegségei esetében, folytatja a tanulmány.

Hegedűs Tamás, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjének nyilatkozata szerint

Ukrajna uniós csatlakozása jelentős, tartós hatást gyakorolhat a hazai nyugdíjrendszerre, a magyar nyugdíjakra, a gazdaság szereplőire: a háztartásokra és az államháztartásra egyaránt

– idézi a lap a szakértőt, majd a következővel zárják írásukat:

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) Ukrajnára vonatkozó jelentései szerint a vakcinával megelőzhető betegségek esetében – ilyen például a diftéria, a mumpsz, a kanyaró vagy a rubeola – bár jelentősen csökkentek a jelentett esetek, az átoltottsági arány valóban visszaesett 2021 óta.

További részleteket és a teljes írást itt olvashatják.