Ifj. Lomnici Zoltán: Ukrajna uniós csatlakozása súlyos károkat okozna Magyarországnak

Ők tapsolnak, amikor a nemzeti józan ész elveszít egy-egy csatát, jogi vagy politikai ütközetet, nekünk azonban ilyenkor sem maradhat más választásunk, mint hogy küzdünk a legvégsőkig, a jog és a diplomácia eszközeivel akár Brüsszelben, akár a nemzetközi szervezetek karvezetőivel és akarnok végrehajtóival szemben – minderről Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója beszélt Orbán Viktor ünnepi beszéde kapcsán.

• A jobboldal mindig első helyre tette a nemzeti eszmét, azt is kimondhatjuk, hogy a kereszténydemokrata, konzervatív jobboldal az elmúlt kétezer év keresztény alapú hagyományából eredezteti legfőbb értékeit, míg a baloldal az utópista szocialisták, világmegváltó marxisták, kommunisták és anarchisták elmúlt kétszáz évnyi ideológiájából – minderről Ifj. Lomnici Zoltán beszélt az Origónak Orbán Viktor március 15-i beszéde kapcsán. 
• A miniszterelnök harcos és hajlíthatatlan szabadságüzenete az egész magyar nemzet számára az az üzenetet hordozta, hogy a márciusi ifjak dicsőséges, szilárd kiállása, önfeláldozása a nemzeti szabadságért, kötelezi az igaz magyarokat itthon és a külhonban is, határtalanul és időtlenül.
• 177 évvel az márciusi ifjak követelései után pedig ismét újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése – mondta Ifj. Lomnici Zoltán. 
• Az a követelés, hogy unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel különös értelmet nyer egy gazdasági értelmében gyengélkedő EU fényében, ahol a nagyobb tagállamok többsége vagy a magas államadóság, vagy a hitelek lehívásának ellehetetlenülése okán a technikai csőd felé közelednek. 

 

„Jó magyarnak lenni”

„1848-49, de 1956 szent kudarcai mégis arra tanítanak minket, hogy jó magyarnak lenni. A félig kimondott igazságok: a középszer igazságai. Valójában hazugságnak is tekinthetők” – vallotta nemzeti költőnk, Csoóri Sándor. A kampány bizonyos fokú óvatossága sem vezethet minket abba a csapdába, hogy csak félig akarjunk kimondani olyan dolgokat, amelyet tiszta szívből, értelmünkkel és lelkiismeretünkkel igaznak gondolunk. Ha ugyanis nem mondjuk ki az igazságokat, akkor valójában hazudunk, vétünk a nemzeti érdek ellen, és nem leszünk soha a közélet felelős bátrai… A nemzeti büszkeség racionalitását látjuk az egyik oldalon, míg az internacionalista, nemzetietlen korlátoltságot a másik oldalon – minderről Ifj. Lominci Zoltán beszélt az Origónak Orbán Viktor kormányfő március 15-i beszéde kapcsán. A Századvég tudományos igazgatója közölte, a patrióta józan észt látjuk szembeszállni a globalista és szupranacionális hálózatok központi akaratával. 

Ők tapsolnak, amikor a nemzeti józan ész elveszít egy-egy csatát, jogi vagy politikai ütközetet, nekünk azonban ilyenkor sem maradhat más választásunk, mint hogy küzdünk a legvégsőkig, a jog és a diplomácia eszközeivel akár Brüsszelben, akár a nemzetközi szervezetek karvezetőivel és akarnok végrehajtóival szemben!”

És mivel Békés Márton fordulatával a jobboldal mindig első helyre tette a nemzeti eszmét, azt is kimondhatjuk, hogy a kereszténydemokrata, konzervatív jobboldal az elmúlt kétezer év keresztény alapú hagyományából eredezteti legfőbb értékeit, míg a baloldal az utópista szocialisták, világmegváltó marxisták, kommunisták, libertinisták és anarchisták elmúlt kétszáz évnyi ideológiájából – mondta az elemző. 

Minden magyart köteleznek a márciusi ifjak

Ezt utasította el a magyar választók többsége immár zsinórban negyedik alkalommal kétharmados felhatalmazást adva a nemzeti-polgári kormánynak!

A miniszterelnök harcos és hajlíthatatlan szabadságüzenete az egész magyar nemzet számára az az üzenetet hordozta, hogy a márciusi ifjak dicsőséges, szilárd kiállása, önfeláldozása a nemzeti szabadságért, kötelezi az igaz magyarokat itthon és a külhonban is, határtalanul és időtlenül.”

1848 kötelezi az utódokat a feltétlen hazaszeretetre, a haza mindent megelőző ügyére, szeretett hazánk megóvására és megtartására. A magyarok mindig bebizonyították, hogy mi vagyunk a jövő, hogy időről időre miránk kíváncsi a fél világ. Minden nemzetnek megvan a lényege, eleme hívta fel a figyelmet a kormányfő Széchenyi nyomán. A mi elemünk a szabadság, a magyar akkor van elemében, ha a szabadságért harcol. Kivívni és megtartani, ma is aktuális kihívás és feladat – mondta Ifj. Lomnici Zoltán. Az elemző közölte, a globalista birodalmi gépezet feldúlta az egész világot, de mi 15 éve ellenállunk, nem horpadnak be a védvonalaink. Most, hogy a szél megfordult, a nyugati világért folytatott küzdelemben mi állunk győzelemre. A magyar szabadságharcok titka, hogy a magyar nem csupán magáért hanem a nemzetéért is küzd egyszerre, a magyarok oroszága így lesz a miénk, magyaroké – hangsúlyozta Orbán Viktor. 

Brüsszel ugyanúgy él vissza a hatalmával, mint tette Bécs, és ahogy ott, majd Brüsszelben is eljön a változás ideje. Persze a birodalmak természetesen éhesek és mindig több pénzre, hatalomra fáj a foguk, ez veszélyezteti a nemzetnek, így a magyarok lét és közbiztonságát. Azok a nemzeti vívmányok, amelyeket az elmúlt 15 évben, egy a polgárok szolgálatába állított nemzetgazdaság-politika elért, nem szabad veszélyeztetni, újra és újra fenyegetés alatt állnak. Deákkal szólva a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a hazát kockáztatni semmiért nem szabad.

Az áprilisi törvények előzményei szorosan összefüggenek azokkal a politikai és társadalmi mozgalmakkal, amelyek Magyarországon a XIX. század közepére jelentősen megerősödtek. Ezek a mozgalmak, a reformkor politikai eszméi és a birodalmon belül értelmezendő nemzeti önrendelkezés iránti vágytól vezérelve, újabb fordulatot vettek, amikor a márciusi ifjak merész követeléseket fogalmaztak meg.

A követeléseiket tartalmazó 12 pont a polgári fejlődés és a társadalmi változások szükségességét hangsúlyozta. 

Rengetegen hallgatták Orbán Viktor beszédét
Fotó: Polyák Attila - Origo

177 évvel az márciusi ifjak követelései ismét újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése

141 évvel később, Orbán Viktor egyetemi hallgató a magyar ifjúság nevében Nagy Imre és mártírtársai temetésén arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra negyven évvel ezelőtt történt bevezetése óta a magyar nemzetnek egyszer nyílt alkalma, csak egyszer volt elegendő bátorsága és ereje ahhoz, hogy megkísérelje elérni a már 1848-ban kitűzött céljait, a nemzeti függetlenséget és a politikai szabadságot. „Céljaink máig nem változtak, ma sem engedünk a ’48-ból, így nem engedünk ’56-ból sem.” 177 évvel az márciusi ifjak követelései után pedig ismét újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése - mondta Ifj. Lomnici Zoltán. 

Egy, a külső politikai és lobbicsoportok szorításában vergődő birodalom, látva a bátor egyetemi hallgatóból lett miniszterelnök által vezetett patrióták erősödését egy végső rohamot indít, a tagállamok önrendelkezési jogát letörni szándékozó törekvései megszüntetnék a vétójogot, ami az uniós alapszerződésekben garantált nemzeti identitás védelmének utolsó garanciája. 

Hiába bújtatok új európai gúnyába, újra és újra le fogunk győzni benneteket – üzent Orbán Viktor Brüsszel csatlósainak. 

A DK-s, tiszás megalkuvók ugyanúgy, mint kommunista vagy labancbarát elődeiknek az igaz magyar nemzet erejével kell szembenézniük, de a sorsuk már most meg van írva, árulásuk bukásra van ítélve.

Ezért időszerű az a 12 pont, amelyet a „Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” címmel, az 1848-as hirdetményt megidézve tett közzé Orbán Viktor március 15-e reggelén. A nemzetek Európájának kívánalma, a tagállamok törvény előtti egyenlősége, a törvénytelenül elvont tagállami hatáskörök visszaadása, a nemzeti szuverenitás, az erős vétó a nemzeti kormányoknak, a Soros-ágensek kizárása a bizottságból, a korrupt lobbisták eltávolítása a parlamentből minden elemében összeegyeztethető a lisszaboni szerződéssel – tette hozzá az elemző. 

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2025. március 15-én
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nem akarunk belerokkanni az ukrán csatlakozásba

Az a követelés, hogy unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel különös értelmet nyer egy gazdasági értelmében gyengélkedő EU fényében, ahol a nagyobb tagállamok többsége vagy a magas államadóság, vagy a hitelek lehívásának ellehetetlenülése okán a technikai csőd felé közelednek. 

Az, hogy a nemzeti őrseregünket ne akadályozzák határaink védelmében és a migránsokat ne hozzák be, az illegálisan érkezetteket pedig vigyék el tőlünk, az alaptörvényben is szerepelnek, az alkotmányos mag részét képezik.”

A 2022-és választásoknak guruló dollárokkal történő korrumpálása az ellenzék részéről megerősíti azt a követelést, hogy a korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. Az alkotmányunk legújabb módosítása is támogatja azt a pontot, hogy gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Európa keresztény örökségének védelme szorosan kapcsolódik az az európai béke kérdésével, és azzal is, hogy egyre inkább kisebbségbe szoruló háborúpárti, „hedonista pogány” vezetés tartja markában a brüsszeli intézményeket. Az Unió bővítésének kérdése fontos feltétel, de Ukrajna integrációja helyett, amely súlyos károkat okozna hazánknak de az egész Európai Uniónak is azokat az államokat kellene felvenni az Európai Unióba – elsősorban a Balkánt illetően –, amelyeknek már régebb óta a közösség részévé kellett volna válniuk. Nem akarunk belerokkanni az ukrán csatlakozásba, hangsúlyozta a kormányfő, nyomatékosítva beszédében a kiáltványa 12. pontját – zárta Ifj. Lomnici Zoltán.