Így lehet egy ország az Európai Unió tagja

Meglehetősen hosszú és rögös út vezet el addig, amíg egy ország az EU tagja lesz. Mutatjuk a feltételeket.

Ahogy arról az Origo is beszámolt róla, véleménynyilvánító szavazást indít a kormány Ukrajna uniós tagságáról. Ennek kapcsán megnéztük, mik a csatlakozás feltételei.

Az európai uniós taggá válási folyamat rendkívül hosszú, összetett, és nagyon sok olyan elemet tartalmaz, ami miatt sokakban felmerülhet a csatlakozás létjogosultsága. Az Európai Unióról szóló szerződés szerint bármely európai ország csatlakozhat az integrációhoz, amennyiben tiszteletben tartja és garantálja az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesülését az országban. Ezek az alábbiak:

1. Stabil intézményi rendszer, amely garantálja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, továbbá tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és védi is azt;
2. Működő piacgazdasággal rendelkezik, az EU-n belüli versennyel és piaci erőkkel képes megbirkózni;
3. Képes hatékonyan végrehajtani a tagsággal járó kötelezettségeket, továbbá betartja a gazdasági, politikai és monetáris unió céljait.

A koppenhágai kritériumok teljesítését követően kezdődhetnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások, ekkor az ország már csatlakozó ország státuszt nyer.

Ezek célja, hogy az uniós vívmányok (unio acquis) szabályainak elfogadása megvalósuljon, a végrehajtásuk és érvényesítésük kereteit megállapítják. Ezek a szabályok különböző szakpolitikai területekre oszlanak, mint a közlekedés, energetika, környezetvédelem. További fontos területek a pénzügyi megállapodások (új tag befizetéseinek megállapítása, források mennyisége) és az átmeneti rendelkezések (szabályok fokozatos bevezetése).

A tárgyalások során a Bizottság nyomon követi az adott tagállam által végzett munkát, megfigyeléseit rendszeres időközönként véleményezi, figyeli a referenciaértékek követelményeinek teljesülését is. Minderről jelentéseket készítenek és tájékoztatják az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet.

A tárgyalások két fontos részből állnak. Az egyik az előszűrés, amikor a Bizottság részletes vizsgálatot végez az egyes szakpolitikai területekről. Az erről készült jelentéseket a Bizottság ajánlása zárja, amelyekben meghatározhatja, hogy

1. ajánlja az országgal való tárgyalások közvetlen megkezdését,
2. vagy a tárgyalások előtt még milyen feltételeket kell teljesítenie az adott országnak.

A tárgyalások során a tagjelölt országnak elő kell terjesztenie álláspontját, az EU-nak pedig közös álláspontot kell elfogadnia. A legtöbb esetben az EU a közös álláspontban további feltételeket is megfogalmaz (zárókritériumokat), amelyeket a tagjelöltnek teljesítenie kell ahhoz, hogy az adott szakpolitikai tárgyalást lezárhassák.

Ha minden szakpolitikai tárgyalás az Európai Bizottság elemzésével lezárult, és a reformok ezzel kapcsolatban jóvá lettek hagyva, csak akkor fejeződhet be a teljes tárgyalási folyamat.

A folyamat végével nyílik mód a csatlakozási szerződés aláírására. Ez a dokumentum szilárdítja meg az ország uniós tagságát, tartalmazza a csatlakozásának feltételeit, az átmeneti rendelkezéseket és azok határidejét, a pénzügyi megállapodások részleteit és a védzáradékot is. Addig, amíg

• az Európai Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament támogatását nem kapta meg,
• a csatlakozni kívánó ország és az összes már tagállam képviselői nem írták alá,
• a tagjelölt ország és minden egyes uniós ország saját alkotmányos szabályai szerint (parlamenti szavazás, népszavazás) nem ratifikálja,

a szerződés nem tekinthető véglegesnek. Egy, a szerződésben meghatározott időpontban teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Amíg ez meg nem történik, addig különleges rendelkezésekben részesül, tehát észrevételeket tehet, ajánlásokat fogalmazhat meg, jogosult felszólalni, de szavazati joga nincs.