Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA politika vadvizeinek rémisztően sötétséges mélységeiben kevéssé jártas természetbúvárok talán már nem is emlékeznek a Párbeszéd nevezetű képződmény létezésére. Így a Bevezetés a természetbúvárkodás alapjaiba kurzus keretében muszáj bemutatni azt a természetben csak ritkán előforduló jelenséget, hogy a Párbeszéd úgy volt képes több mint tíz éven keresztül fennmaradni, hogy önállóan nem sikerült választáson elindulnia. Egyszer sem.
Akkor mégis mi lehet a Párbeszéd nyálkás létezésének titka? Erről a tudományos diskurzusban megoszlanak a vélemények. Ugyanakkor a legtöbb diszciplináris elmélet rámutat a Párbeszéd és a közönséges pióca (Hirudinea) viselkedése közti domináns hasonlóságokra. Közönséges piócánk (Hirudinea) ugyanis a langymeleg állóvízben megkapó műgonddal választja ki magának a gazdatestet, amiből aztán akkurátusan kiszívja az életnedveket.
Az életben maradás eme kétségtelenül eredményes, ámde az élővilágban morálisan erősen megkérdőjelezett viselkedési mintázata piócánk (Hirudinea) részéről megköveteli, hogy a vérszívásban ne legyen túlságosan finnyás. Így ha a helyzet úgy kívánja, és mivel piócánk (Hirudinea) irtózik a választások mocsarában egyedül megmártózni, ezért a helyzet általában aztán úgy is kívánja, négyéves ciklusokban kiválasztja magának a baloldal leginkább életképesnek tűnő gazdatestét.
Mivel közönséges piócánk (Hirudinea) meglehetősen szemérmes teremtés, így az éppen aktuális gazdatest kiválasztásának aktusát a természetfilmeseknek nem sikerült rögzíteniük. Mostanáig.
A fentebbi archív felvétel – mint állatorvosi lovon csüngő pióca – mutatja be a gazdatest becserkészésének technikáját. Eszerint az éppen aktuális gazdatesttel a szívószerv útján történő rácsatlakozás előtt el kell hitetni, hogy messze mocsárföldön ő a legvonzóbb, legnagyobb támogatottsággal rendelkező példány. Az állítás hitelesítésére pedig elég csak bemutatni egy rögtönzött Publicus-mérést. Gazdatestünk ugyanis általában eléggé önimádó típus, olyan, aki még egy borúsabb vasárnapi délidőt is a saját portréjával illusztrál gazdagon. Így ha azt mondjuk neki, amit hallani akar, egykönnyen célt érünk, és piócánk elfoglalhatja jól megérdemelt helyét a gazda slim fit testén.
Csakhogy a legújabb piócakutatói publikációk kezdik felhívni a figyelmet az úgynevezett Hirudinea átkára. Arra a jelenségre, hogy azok a pártok, melyekre a Párbeszéd – és annak kiugrott egyedei, mint például Tordai Bence – nyálkás létezése során rácsatlakozott, nemhogy választást nem nyertek soha, de vagy már kimúltak (Együtt), vagy pedig a megsemmisülés szélére sodródtak (MSZP). Szóval idén nyárra azt tanácsolnánk Magyar Péternek, hogy inkább nézzen kétszer körül, mielőtt Ilikével a Balatonba merészkedik. Különben nincs az a gondosan meghamisított kozmetikázott közvélemény-kutatás, ami megmentené a Hirudinea átkától.