Vajon csak a véletlen műve lenne a hasonlóság Magyar Péter és a Vidéki prókátor szóhasználatában?

Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet vezetője egy posztban adott hangot annak, hogy a Vidéki prókátor profilja mögött Magyar Pétert (is) sejti. Ezért úgy döntöttünk, összehasonlítjuk Magyar Péter és a Vidéki prókátor nyelvhasználatát, kifejezéseit. Elemzésünk során pedig kísérteties egyezésekre bukkantunk. Ámde annak eldöntését, hogy ezek a gyanús azonosságok igazolják-e a sejtést – amely szerint a Vidéki prókátor profilja mögött Magyar (is) állhat –, olvasóinkra bízzuk.

Az az árulkodó Magyar-nyelv

A magyar nyelv készlettára szinte kifogyhatatlan, ennek ellenére a Vidéki prókátornál felbukkanó ritka, a köznapi nyelvhasználatban szinte alig előforduló kifejezések kivétel nélkül megtalálhatók Magyar Péter bejegyzéseiben is. Ha például a Vidéki prókátor valaki hozzá nem értését, összeférhetetlenségét akarja hangsúlyozni, akkor az alkatilag alkalmatlan kifejezéssel illeti. Ugyanúgy, mint Magyar Péter.

 

 

Amennyiben a Vidéki prókátor a kormány kapkodását véli felfedezni egy-egy intézkedésben, azt a pánik üzemmód kifejezéssel érzékelteti. Csakúgy, mint Magyar Péter. 

 

 

A Vidéki prókátor gyakran támadja Orbán Viktor családtagjait, köztük a lányát, Orbán Ráhelt is, akire nemcsak Tiborcz István („Pista”) feleségeként hivatkozik, hanem ilyenkor a saját lábon álló állandó jelzővel szokta illetni. Éppen úgy, mint Magyar Péter. 

 

 

 

De ugyanilyen ritka, a hétköznapi nyelvhasználatban alig-alig előforduló kifejezések (nemtörődömség, izzadságszagú, virtigli szocialista/kommunista) szép számmal megtalálhatók a Vidéki prókátornál és Magyar Péternél egyaránt.

 

 

 

 

 

 

 

Az egybecsengések sorát pedig csak még különösebbé teszi, hogy a Vidéki prókátor a jobboldali sajtót 2024. december 23-án a szennymédia kifejezéssel illette. Majd másnap ugyanez a kifejezés, ugyanebben az összefüggésben Magyar Péternél is megjelent. 

 

 

Vidéki vesszőhibák

A Vidéki prókátor rendre ugyanazokat a vesszőhibákat követi el. Ilyen típushiba, hogy a mint kötőszó elé csak akkor kell vesszőt tenni, ha valódi összehasonlítást fejez ki. Ennek ellenére a Vidéki prókátor a több mint és a nap mint nap alakulatokat is vesszővel választja el. És ugyanezt a helyesírási hibát ejti Magyar Péter is. 

 

 

 

 

De ugyanilyen zavarba ejtő, közös vesszőhiba a Vidéki prókátornál és Magyar Péternél egyaránt, hogy a sajnos után mindketten vesszőt tesznek.

 

 

 

És ha nem is vessző, de további közös helyesírási hibájuk, hogy a nemcsak-hanem páros kötőszó esetében a nemcsakot mindketten – helytelenül – különírják. 

 

 

Véletlen lenne? Aligha

Végezetül három olyan egyezést szeretnénk olvasóinknak bemutatni, melyeket aligha lehet a véletlen számlájára írni. Az átlagos, hétköznapi nyelvhasználó ugyanis vagy nem használja a következő alakokat, vagy ha igen, akkor helyesen.

Az első ilyen egyezés a Vidéki prókátor és Magyar Péter között a régies ekkortájt, ilyentájt szavak használata. Mára ugyanis az archaizáló szóösszetételek helyett az ekkor/ilyenkor változatok terjedtek el. Ennek ellenére a Vidéki prókátornál és Magyar Péternél egyaránt megtalálható a hétköznapi nyelvhasználatból már szinte teljesen kikopott formula. 

 

 

Magyar Péter bevett fogása, hogy politikai ellenfeleire különféle, általa szellemesnek vagy találónak gondolt jelzőket aggat. Ezeket a család- és keresztnév közé, zárójelben szokta beékelni Facebook-bejegyzéseiben. Ugyanezt a technikát alkalmazza a Vidéki prókátor is – Lánczi Tamásra ráadásul ugyanazt a bohóc kifejezést használja, mint amit Magyar Péter is szokott. 

 

 

Magyar Péternél és a Vidéki prókátornál is a propaganda állandó jelzője a goebbelsi. Csakhogy a náci propagandaminiszter, Goebbels nevéből képzett alakot mindketten ugyanúgy írják, ugyanazzal a tévedéssel, méghozzá fonetikusan így: göbbelsi.

 

 

 

A cikkünkben szereplő nyelvi alakzatok és helyesírási hibák külön-külön természetesen bárkinél előfordulhatnak. 

A Máthé Zsuzsában is felébredő gyanú alapját az azonosságok jelentős száma teremti meg, amit viszont már nehezen lehet pusztán a véletlen számlájára írni.

Kifejezéseink, szófordulataink ugyanis nyelvi azonosítóként működnek, melyek ha kellően egyediek, képesek leleplezni a nyelv használóját. 

Annak eldöntését azonban, hogy a cikkünkben szereplő, kísérteties egyezések igazolják-e Máthé Zsuzsa sejtését – amely szerint a Vidéki prókátor profilja mögött Magyar (is) állhat –, olvasóinkra bízzuk.