Magyarország támadás alatt áll – Mi jelent veszélyt a magyar szuverenitásra és szabadságra?

Az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös konferenciasorozatának legújabb részének előadói arra a következtetésre jutottak, hogy a külföldről érkező médiabefolyásolás komoly veszélyt jelent a magyar szuverenitásra és szabadságra. A médiában zajló folyamatok ma már nemcsak kulturális, de nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdések is. A globális vállalatok, civil szervezetek és Soros György hálózata pedig továbbra is olyan jelentős politikai befolyásra törekszik Magyarországon, ami indokolttá teszi a kormány és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beavatkozását.

Az Igazságháborúk, Szuverenitás és Szabadság elnevezésű konferencia nyitó beszédében Szántó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a média helyzete az nem csupán kulturális kérdés, hanem nemzetbiztonsági és szuverenitási ügy is, különösen a külföldi befolyás miatt.

Az Alapjogokért Központ vezetője szerint ugyanis Magyarország mindig is küzdött függetlenségéért, és ma is szembe kell szállnia a „birodalmi törekvésekkel”, amelyeket Brüsszel és a globális, neoliberális elitek képviselnek. Szerinte Magyarország példát mutatott a világnak abban, hogyan lehet ellenállni a brüsszeli és woke-ideológiai nyomásnak, és ez a „lázadás” mostanra átterjedt már más országokra, például az Egyesült Államokra is.

Igazságháborúk IV. - Szuverenitás és szabadság címmel konferencia Budapesten Fotó: Máthé Zoltán / MTVA -

Ne feledjük, a neoliberális birodalommal szembeni lázadást mi magyarok, a magyar jobboldal indította el elsőként a világon. És bár a magyar jobboldal már 2010 óta kormányunkban ez a 15 év, az elmúlt 15 év maga a lázadás. Igen. Mi magyarok mutattunk példát, hogyan dacolhat egy nemzet a brüsszeli elittel, az új gyarmatosítókkal, akik ugyanabban a woke-ideológiai egyenruhában próbálnak kényszeríteni minden egyes európai nemzetet

– mondta Szántó Miklós, aki emellett bírálta a globalista, liberális elitet, amely a külföldről finanszírozott politikai befolyás révén a médián keresztül próbálja manipulálni a közvéleményt.

Az ellenfél bástyái persze Brüsszelben még most is állnak, de a mi lázadásunk is tart még, és addig fogjuk folytatni, amíg nem hagyják, hogy egy szuverén ország polgáraiként úgy éljünk, ahogy mi akarjuk. Ehhez ki kell fejlesztenünk a magyar soft power képességét. Ez egy ország képessége arra, hogy kultúrája, politikai eszméi és stratégiáiból fakadóan befolyással bírjon a világban zajló dolgok folyására, amit a szuverenitás és szabadság párti politikusok, elemzők, újságírók és influenszerek együtt érhetnek el

– tette hozzá az Alapjogokért Központ főigazgatója, így buzdítva összefogásra annak érdekében, hogy Magyarország megőrizhesse függetlenségét és önrendelkezését.

Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban működő szervezetek továbbra is egyaránt jelentős összegeket fordítanak magyarországi médiára, politikai csoportokra és civil szervezetekre

A konferencia kiemelt előadójaként Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke arról beszélt, hogy a külföldi finanszírozásból származó politikai és médiabefolyás elleni küzdelemben még sok a tennivaló Magyarországon.

A beszédben elhangzott, hogy a hagyományos nagyhatalmi törekvések mellett új szereplők – például globális vállalatok és civil szervezetek – is jelentős politikai befolyást próbálnak szerezni, gyakran rejtett finanszírozási struktúrákon keresztül.

Magyarország támadás alatt áll, és a hagyományos nagyhatalmi törekvések mellett globális hálózatok és konszernek legalább akkora fenyegetést jelentenek, mint korábban az állami szereplők. Tevékenységüket, a befolyásolást pedig „jóemberkedésnek" álcázzák

– mondta Lánczi Tamás, aki azt is közölte, hogy Magyarország az elmúlt 15 évben egyedül harcolt ez ellen a folyamat ellen, ám most szövetségesre lelt. Donald Trump amerikai elnök ugyanis hadat üzent a mélyállamnak, befagyasztotta a USAID-forrásokat. Kiderült ugyanis, hogy a szervezet nemzetbiztonsági ügynökség, aminek szerepe volt az arab tavasz és az ukrajnai puccs előkészítésében; terrorizmussal összefüggésbe hozható csoportok is felkerültek a fizetési listájára. A szervezet 2023-ban már 52 milliárd dollárból gazdálkodhatott.

Igazságháborúk IV. - Szuverenitás és szabadság címmel konferencia Budapesten Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/

Az USA számára kiemelt jelentőséggel bír a kelet-közép-európai térség főként Magyarországon. Csak 2022 és 2024 között 3,5 milliárd forintot osztottak szét a hálózat magyarországi szervezetei között. Persze szövevényes, láthatatlan finanszírozási struktúrákkal próbálták meg elrejteni a pénz útját, hogy a hálózat tagjai megőrizhessék a függetlenség álcáját, és abból a pozícióból kérdezhessenek fel legitim, megválasztott politikai szereplőket. Talán senki sem lepődik meg, ha azt mondom, hogy a támogatottak köre jelentős átfedést mutat Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának kedvezményezettjeiben. A magyar sajtótermékek közül támogatásban részesült többek között a 444, a Telex, az Átlátszó, a Direkt36, a Magyar Hang, a Magyar Narancs és a Klubrádió is

– mondta Lánczi Tamás. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Egyesült Államokban és az Európai Unióban működő szervezetek továbbra is egyaránt jelentős összegeket fordítanak magyarországi médiára, politikai csoportokra és civil szervezetekre, ezzel megpróbálva befolyásolni a magyar közéletet és a választások eredményét.

Példaként említette Soros György hálózatát, amely szerinte jelenleg is jelentős hatást gyakorol az Európai Unió döntéshozatali folyamataira.

Soros György emberei a legfelsőbb szinteken szállták meg az uniós intézményrendszert. Ennek nyomán az Európai Bizottság CERV programjából - aminek 7 éves kerete több mint 1,5 milliárd euró - a pénz többsége Soros-szervezetek zsebében landol. Mindennek nyomán a hivatal vizsgálata szerint 2022 és 2025 között a migráció és a drogliberalizáció támogatására, a háborúpárti narratíva erősítésére, LMBTQ-érzékenyítésre 23 milliárd forintnyi amerikai és európai uniós forrás érkezett

– vélte Lánczi Tamás, aki  szerint a szuverenitásért, a szabadságért folytatott magyar küzdelem még nem ért véget, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak biztosan szüksége lesz további jogszabályokra, és azok hatékony betartatására is a társadalom támogatásával a külföldi befolyásszerzési kísérletek visszaszorítására.

A magyar kormány megvédi Magyarország függetlenségét a médiaügyekben is, és kiáll a magyar emberek szabad döntéshez való joga mellett

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Hidvéghi Balázs pedig hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a sajtó ne a USAID vagy a Soros-hálózat érdekeit, hanem a magyar embereket érdekeit szolgálja.

A média egy csatatér, az igazság, a féligazságok és a hazugságok, a nemzeti érdekek és a külföldi befolyás ütközési terepe. Ezért kell ma minden korábbinál erősebben kiállnunk amellett, hogy a magyar sajtó a magyar emberek érdekét szolgálja és ne más érdekeket, ne a Soros-hálózatét, ne a USAID-ét vagy bármilyen más brüsszeli szervezetét

– fogalmazott Hidvéghi Balázs az Alapjogokért Központ és Magyar Nemzeti Médiaszövetség által rendezett tanácskozáson.

Igazságháborúk IV. - Szuverenitás és szabadság címmel konferencia Budapesten Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/

A magyar kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy fellépjen minden olyan befolyásolási kísérlettel szemben, amely külföldről, pénzzel vagy eltitkolt megállapodásokkal kívánja aláásni a demokratikusan megválasztott parlamentet, a kormányt, a közéletet - tette hozzá a fideszes politikus.

Aki a médiát uralja, az befolyásolja a választásokat és ezen keresztül a hatalmat. Ezért nem meglepő, hogy az amerikai és a brüsszeli baloldal az elmúlt években dollármilliókat áramoltatott Magyarországra politikai céllal a filantrópia álcája mögé bújva. Az volt a céljuk, hogy az ő ideológiájukat képviselő pártok kerüljenek kormányra és ehhez a legfontosabb eszközükké a média vált

– fűzte hozzá.

Hidvéghi Balázs közlése szerint a USAID ennek érdekében dollármilliárdokat költött arra, hogy a Demokrata Párt ideológiájához kötődő narratívák jelenjenek meg a magyar médiában. Ilyen volt a migráció támogatása, a genderidentitás terjesztése, az LMBTQ-propaganda és a háborúpárti álláspont; csak 2020 és 2024 között 8 milliárd forintnyi pénz érkezett baloldali célok támogatására. Jelezte, az új amerikai kormányzat felfüggesztette a USAID-programok 83 százalékának finanszírozását és a magyar kormány is megkezdte a hálózat felszámolását, ám Brüsszel átvenni látszik a finanszírozó szerepét.

De Brüsszel téved, ha azt hiszi, hogy támadásokkal, zsarolással, nyomásgyakorlással el tudja venni a magyar kormány kedvét attól, hogy megvédje Magyarország függetlenségét és kiálljon a magyar emberek szabad döntéshez való joga mellett. Magyarország jövője akkor biztosított, ha "mi magunk dönthetünk" arról, milyen értékek mentén alakítjuk a közbeszédet és saját sorsunkat"

– mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.