Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu- Ha Ukrajna ma az EU tagjává válna, rögtön az uniós források legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő.
- Ukrajna felvétele egyet jelentene az Európai Unió eladósításával, aminek az árát minden európai ember fizetné meg.
- Magyarországnak adott esetben minden évben 200 milliárd forintos kiadást jelentene az ukrán uniós csatlakozás, miközben pluszforrásokat nem kapnánk az uniótól.
Orbán Viktor: Ehhez egyhangú döntés kell
Ukrajna esetleges Európai Unióhoz való csatlakozásról Orbán Viktor miniszterelnök már többször elmondta a magyar kormány álláspontját. Még idei januári pozsonyi látogatása során jegyezte meg, hogy akármit is mond Brüsszel, hogy hogy lesz majd Ukrajna tagja az Európai Uniónak, ahhoz egyhangú döntés kell.
Ukrajna jót akar magának, akkor rendezze a viszonyát Szlovákiával és Magyarországgal, adja meg a tiszteletet, viselkedjen úgy, ahogy egy európai uniós tagjelöltnek viselkednie kell –
tette hozzá.
Orbán Viktor nemhiába beszélt Ukrajna csatlakozása kapcsán sokszor a kételyeiről, mivel az jelentős pénzügyi kihívást is jelentene az EU számára.
Ha Ukrajna ma az EU tagjává válna, rögtön az uniós források legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő,
évente mintegy 19 milliárd eurót kapva a közösségtől. A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) intézet is hasonló, évi 18–27 milliárd euró közötti összeggel számol Ukrajna esetében. Az Európai Tanács titkársága pedig korábban 26 milliárd eurós összegre jutott elemzése során.
Az EU gazdag államainak emiatt mélyen bele is kellene nyúlnia a zsebeikbe: Németországnak is húsz százalékkal növelnie kellene a befizetéseit.
A tanulmány szerzője, Michael Emerson szerint vannak spekulációk arról, hogy mibe kerülne Ukrajna EU-tagsága, például az is terjed, hogy Ukrajna belépésével az eddigi kelet-európai EU-tagok a kifizetések kedvezményezettjei helyett onnantól nettó befizetőkké válnának.
Összességében tehát Ukrajna csatlakozása óriási pénzügyi terhet jelentene. Ukrajna felvétele egyet jelentene az Európai Unió eladósításával, aminek az árát minden európai ember fizetné meg – így a magyarok is.
Az EP baloldali többsége 200 milliárdot venne el a magyaroktól
Brüsszel egyébként már eddig is 135 milliárd euró támogatást fizetett Ukrajnának.
Most azt követeli, hogy minden uniós tagállam a GDP-je 0,25 százalékát adja Ukrajnának.
Ez Magyarország esetében minden évben 200 milliárd forintot jelentene. Ez értelemszerűen Ukrajna csatlakozásával a sokszorosára nőne. Az utóbbi tervekről szóló dokumentumot még tavaly novemberben fogadta el az Európai Parlament baloldali többsége.
Az elfogadott tervezet legjelentősebb pontjai közé tartozik a
- 13. pont, amely szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert küldjenek Ukrajnának, illetve állást foglal amellett, hogy minden uniós tagállamnak évente legalább a GDP-je 0,25 százalékának megfelelő katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának.
- 14. pont, amely szerint a szankciókat kiterjesztenék a gázra és az atomenergiára is, amely súlyosan érintené Magyarország energiabiztonságát. „Szorgalmazza az orosz fosszilis tüzelőanyagok és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő behozatalára vonatkozó teljes embargó bevezetését (…) meg kell szüntetni az Oroszországgal az atomenergia-ágazatban folytatott együttműködést.” Erre vonatkozó rész található a 16. pontban is, amely „felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciók egységességének fenntartásához, és mielőbb fogadják el a 15. szankciócsomagot”.
- 16. pont, eszerint felszólítja a tagállamokat, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, hogy az ne blokkolja az Európai Békekeretet, és az újonnan létrehozott, Ukrajnát támogató alapot. „Sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy vessen véget az Európai Békekeret felelőtlen blokkolásának.”

Photo by ROMEO BOETZLE / AFP)
Nem lenne több felzárkózási forrás
Az ukrán csatlakozással megszűnnének az uniós felzárkóztatási támogatások, minden pénz Ukrajnának jutna. Mindezt alátámasztja, ha Ukrajna a jelenlegi költségvetési szabályok mellett csatlakozna az Európai Unióhoz, úgy 186 milliárd euróra lenne jogosult a közösség költségvetéséből egy kiszivárgott számítás szerint.
Az ukrán csatlakozás több jelenlegi tagot is nettó befizetővé tenne, csatlakozásuk óta először.
A számítások során nemcsak Ukrajna, hanem kilenc lehetséges tagállam felvételének pénzügyi következményeit elemezték a 2021–2027-es költségvetési ciklus szabályait alapul véve. Ezeket Ukrajna mellett a Nyugat-Balkán államaira, Georgiára és Moldovára is alkalmazták.
A kilenc ország együttesen 256,8 milliárd euróra lenne jogosult, és a jelenlegi tagoknak jutó agrártámogatások ötödével csökkennének.
Az Európai Tanács számára készített tanulmány szerint minden jelenlegi tagnak többet kellene befizetnie és kevesebb forráshoz jutna a bővítés esetén és számos jelenlegi nettó haszonélvezőből nettó befizető válna.
A kilenc új tag 21 százalékkal 1470 milliárd euróra növelné az uniós költségvetést, ami a 36 ország kibocsátásának 1,4 százalékát jelenti.
A bővítés jelentősen növelné az eddigi nagy befizetők, mint Németország és Franciaország terheit, ezért átmeneti időszakra és biztosítékra van szükség – derül ki a Financial Times birtokába került tanulmányból.
A jelenlegi szabályok szerint Ukrajnának a kohéziós alapokból 61 milliárd euró jutna Kijevnek, miközben Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta már nem lenne jogosult ezekre a támogatásokra. Egyes számítások szerint Magyarország is ebbe a körbe csúszna egy esetleges ukrán csatlakozás esetén.