Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) újabb magyarországi eseteit fedezték fel a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen, ahol háromezer szarvasmarhát tartó gazdaságban erősítették meg a vírus jelenlétét. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az Origónak beszélt a jelenlegi helyzetről, ahogy azt is elmondta, hogyan fertőződhettek meg az állatok.
A cikkben – többek között – arról írunk, hogy
- a ragadós száj- és körömfájás újabb esetét azonosították egy háromezer szarvasmarhát számláló gazdaságban.
- A hatóságok védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki, fertőtlenítési intézkedéseket vezettek be, valamint a kisebb határátkelőket lezárták Szlovákia és Magyarország között.
- Az állattartók és dolgozók számára komoly kihívást jelent az állomány felszámolása, amelyet szigorú állatjóléti szabályok mellett végeznek.
A ragadós száj- és körömfájás újabb esetét azonosították Magyarországon, ezúttal a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen.
Fotó: Nagy István/Facebook
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette a vírus jelenlétét egy háromezer szarvasmarhát számláló gazdaságban. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében a hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be: megkezdték az állomány vakcinázását a vírusürítés minimalizálása érdekében, és elkezdték a telep felszámolását, amely során az összes állatot leölik.
„A levéli kitörés a kisbajcsi teleptől körülbelül 40 kilométerre található, míg a legutóbbi Lúcs településen megállapított szlovák kitöréstől körülbelül 25 kilométerre,
mivel a betegséget a szél is tudja terjeszteni, így nem kizárt, hogy itt egy széllel való átvitel történt meg a térségen belül”
– ad magyarázatot az országos főállatorvos arra, hogy a legújabb fertőzés hogyan törhetett ki.
Fotó: MTI - Bruzák Noémi
Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy a fertőzést nagyon korai szakaszban sikerült felfedezni a levéli telepen, ami lehetővé teszi az állatok vakcinázását. A vakcinázás ebben az esetben a védekezés eszközeként szolgál, hogy a vírusürítést alacsonyra csökkentse az állományban.
„Erre azért van szükség, mert egy ekkora állománynak a felszámolása hosszabb időt, több napot vesz igénybe, és így ezen időszakban is nagyon fontos, hogy a terjedés kockázatát csökkentsük azáltal, hogy a vírus az állományban ne tudjon fölszaporodni” – magyarázza.
A jogszabályok szerint a telepen a teljes állatállományt le kell ölni, a tetemeket pedig elföldelik.
„Az állati tetemek ártalmatlanításának a helyszíne jelen pillanatban vizsgálat alatt áll, tehát meg kell találnunk azt a helyszínt, ahol a legbiztonságosabban kerülhetnek elföldelésre. Ez nagy valószínűséggel nem Bábolnán lesz, a helyszínkijelölés folyamatban van”
– mondja a főállatorvos.
A vírus élő szervezet hiányában elpusztul, tehát nem fertőzőképes.
„Amikor elföldelésre kerülnek a tetemek, akkor egyrészt fertőtlenítés történik, ezzel is segítjük a vírusnak az elpusztulását, másrészt pedig ott olyan körülmények alakulnak ki, amelyek elpusztítják a vírust” – teszi hozzá. Pásztor Szabolcs kiemeli, hogy a szlovák hatóságokkal folyamatos kapcsolatban áll a magyar csapat, az intézkedésekről tájékoztatják egymást.
„A határátkelési pontokon a járműveket lefertőtlenítik, de ezen kívül is segítséget nyújtunk egymásnak. A szlovák hatóságokat egyébként felszerelésekkel már segítettük” – mondja.
Lezárták az összes kisebb határátkelőt Szlovákia és Magyarország között, a nagyobb határátkelőknél pedig fertőtlenítő kapukat helyeztek el.
„Hatalmas mentális teher van továbbá a telepen dolgozókon, és az állattartón is”
– hangsúlyozza.
Az állomány leölése az állatjóléti szabályoknak a betartásával történik. „A helyszínen egy hatósági állatorvos felügyeli a munkát” – mondja. – „Magában a leölés lebonyolításában pedig mind a hatóság, adott esetben pedig az állattartó telep munkatársai is részt vesznek, hogy ez folyamatos és a lehető leggyorsabb legyen”.
Pásztor Szabolcs azt is elmondta, hogy jelenleg még a kisbajcsi telepen is korlátozó intézkedések vannak érvényben.
Az állatállomány leölése ott már lezajlott, de a korlátozás mindaddig érvényben marad, amíg a telepnek a fertőtlenítése a megfelelő módon meg nem történik, és a mintavételek bizonyítják, hogy a vírus már valóban nincs jelen a telepen.
Néhány héttel ezelőtt, március elején Kisbajcs településen azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírusát egy 1400 szarvasmarhát tartó gazdaságban. Ez volt az első ilyen eset Magyarországon több mint 50 év után. A fertőzés megjelenését követően a hatóságok azonnali intézkedéseket hoztak: az érintett állatállományt felszámolták, és védő- valamint megfigyelési körzeteket jelöltek ki a környező településeken.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely jelentős gazdasági károkat okozhat az állattenyésztésben. A hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és minden szükséges lépést megtesznek a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Az állattartók együttműködése és a járványügyi előírások szigorú betartása kulcsfontosságú a betegség leküzdésében.
