Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSzerdán szavaznak a Fővárosi Közgyűlésben arról, hogy a főváros benyújtsa-e a közbeszerzési pályázatot a Római-part árvízvédelmére. Karácsony Gergely a Királyok-Nánási útra szeretné tenni a gátat, ami 2000 ember otthonát zárná ki az árvízi védekezésből. A Római-parton élők tüntetésre készülnek.
„Ami most készül, az egyenlő az Armageddonnal” – írta egy Római-parton élő arra a tervre, hogy a főpolgármester nem a Duna-partra, hanem a Királyok-Nánási útra tervez gátat, amivel kizár az árvíz védelemből 70 hektáron elterülő több milliárd értékű ingatlan vagyont, 2000 család otthonát. „Minden érv amellett szól, hogy a Királyok útja-Nánási út, vagyis a jelenlegi fő védekezési vonal legyen az árvízi védekezés fő helyszíne a Római-parton, mert ezzel meg tudjuk védeni a terület természeti értékeit, és ez a biztonságosabb védekezési mód is” - jelentette be február elején Karácsony Gergely főpolgármester.
A szerdai Fővárosi Közgyűlésen egy napirendi pont alatt fogják tárgyalni az Észak-Pest árvízvédelmi szakasz védvonalszakaszainak fejlesztéseit és a Csillaghegyi-öblözet védelme című projekt még el nem készült árvízvédelmi szakaszainak fejlesztését.
A Római-parton élők tüntetésre és petíció benyújtására készülnek a szerdai közgyűlés előtt.
Üdülőövezet vagy lakóövezet?
A csata, hogy hol épüljön meg a Római-parti gát, hosszú évekre nyúlik vissza. Tarlós István főpolgármestersége alatt a Duna-parton létesült volna mobilgát, a vita azonban azonnal fellángolt körülötte, és civilek kezdtek el tiltakozni. A Duna-parti mobilgát ellenzői az elmúlt években is azt szerették volna, ha a Duna-parttól jóval beljebb eső Királyok-Nánási úton létesül a gát, amit 1979 óta fővédvonalnak is neveznek.
Az ügyben többen azzal érvelnek, hogy a hullámtereket nem kell megvédeni, szerintük pedig a Királyok-Nánási út és a Duna-part közötti részen élők hullámtérben élnek, és amikor megvásárolták az ingatlanjaikat, pontosan tudták, hogy mit vállalnak. Csakhogy ez nem teljesen igaz.
A csillaghegyi öblözet azonban ebből a szempontból egy unikális kivételnek számít, mert ott 1914 óta egyfolytában beépült az egykori hullámtér, a területen találhatunk a II. világháború előtt épült lakóházakat is
– mondta el korábban Tarlós István a Magyra Nemzetnek adott interjújában.
Azt már dr. Búzás Antal Győző mesélte az Origonak, hogy a Római-part voltaképpen az államosítás áldozatául esett.
„Jelenleg nagyjából 50 ingatlan az, ami lakóház tudott maradni az államosítás ellenére. Előtte mindegyik lakóház volt, utána elvették, majd létrehozták benne az állami vállalatok üdülőit, így lett később mesterségesen üdülőövezet. Rekviráltak villákat, hiszen ez nagytelkes villaövezet volt. Majd az államosítás után ennyi maradt lakóház funkcióval, a többitől elvették ezt a funkciót” – meséli a férfi. Azt mondani tehát, hogy az itt élők tudták, hogy mit vásárolnak, nagyon merész kijelentés, hiszen azok, akiknek a családja már az 1940-es évek óta a Római-parton él, eredetileg egy lakóövezetbe költöztek.
Vitézy Dávid nyílt levelet kapott
A Római-parton élők kedden egy nyílt levelet is küldtek Vitézy Dávidnak, a Podmaniczky Mozgalom elnökének. Vitézy ugyanis egy hétfői bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy mivel nem szeretné, hogy a főváros forrásvesztést szenvedjen el, mozgalmának képviselői is meg fogják szavazni a projektet.
