Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA KSH legfrissebb februárra vonatkozó inflációs adata szerint 2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek, az élelmiszerek ára pedig 7,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest. A februári adatok alapján az infláció letörése érdekében továbbra indokolt a folytatása annak a többlépcsős kormányzati intézkedéscsomagnak, amely az élelmiszerek további áremeléseinek a megfékezését szolgálja. Ha nem csökkentik a kereskedők az árakat, akkor a kormányzat szabályozhatja a kiskereskedelmi árréseket, illetve legvégső esetben egyes élelmiszereknél hatósági árakat is elrendelhet.
A KSH legfrissebb, februárra vonatkozó adatai alapján az év második hónapjára az idén már beindult pozitív gazdasági változások hatásainak ereje még nem érte el a infláció szükséges mértékű csökkentését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint ugyanis 2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak.
Ugyanakkor tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött. A KSH jelentése szerint a szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal.
Az inflációt jelentősen befolyásoló áremelkedés az az élelmiszerek áremelkedésének tudható be, illetve részben egyes, főként pénzügyi szolgáltatások díjainak a növekedésének. Januárhoz képest az élelmiszerek inflációja az olyan alapvető élelmiszerek drágulása miatt következett be, mint a tej és tejtermékek, gyümölcsök, csirkemell, finomliszt és olaj.
A kormányzati szereplők napokkal ezelőtti nyilatkozatai szerint a februári inflációs adatok alapján egyértelműen az várható, hogy a kormány minden lehetséges eszközt igénybe fog venni annak érdekében, hogy érezhetően csökkenjen az inflációt leginkább befolyásoló élelmiszer-áremelkedés mértéke.
Mint ismeretes a kormány az elmúlt hetekben egy háromlépcsős akciótervet dolgozott ki az élelmiszer-drágulás megfékezésére. Ennek első elemeként önkéntes árcsökkentésre szólították fel az áruházláncokat. A kereskedőknek egy hetet adtak az árcsökkentésre vonatkozó javaslataik előterjesztésére. A hírek szerint a hat nagy magyarországi áruházláncból csak kettő reagált értékelhető módon erre a megkeresésre. A további lehetséges inflációellenes kormányzati lépések között szerepel még az élelmiszerek kiskereskedelmi árrésének a szabályozása. Ha pedig az sem lenne hatásos, akkor a kormányzat dönthet akár a hatósági árak bevezetéséről is egyes élelmiszerek esetében.
A szerdai kormányülésen nagy valószínűséggel már döntés születik a most következő kormányzati inflációellenes lépésről.
Az elemzők szerint a magyar gazdaság inflációs nyomás alóli felszabadulása több olyan külső tényezőtől is függ, mint például, hogy hol tart éppen az orosz-ukrán háború vagy hogy mi lesz a madárinfluenza-, valamint a száj és körömfájás-járványokkal. Ugyanakkor annak a pozitív hatása rövid időn belül biztosan megjelenik majd az inflációs adatokban, hogy csökkennek az energiaárak, erősödik a forint árfolyama, miközben a kormány és a Nemzeti Bank következetes inflációcsökkentő politikát folytat. Ha pedig a szankciók feloldásával egy időben megszületne az orosz-ukrán háborút lezáró békemegállapodás, annak azonnal érezhető, jelentős inflációcsökkentő hatása lenne.
