Az orvosprofesszor a 300 millió forintos beruházással kialakított laboratórium átadásán kiemelte, az elmúlt években komoly fejlesztések történtek az egyetemen kormányzati vagy uniós támogatással, az utóbbi időben ezeket pedig már saját forrásból valósítja meg az intézmény.
Az SZTE akkor tud lépést tartani a világ élvonalával, ha kinyitja kapuit a nemzetközi tapasztalatokat szerző szakemberek előtt. A modellváltással az egyetem olyan forrásokat kapott, amelyek lehetőségeket teremtenek erre
– hangsúlyozta a rektor.
Szili-Török Tamás, az SZTE Kardiológiai Centrumának vezetője, aki két évvel ezelőtt Hollandiából tért vissza Szegedre, azt mondta, az új laboratórium kialakításával javultak a munkakörülmények, valamint a betegellátás színvonalát és folyamatosságát is tovább tudják emelni.
Az új laboratóriumban egyaránt végre tudnak hajtani a szívkoszorúér-betegségek gyógyításához szükséges beavatkozásokat, a strukturális elváltozásokat - így a szívbillentyűket – vagy a nyaki és a végtagok ereit érintő műtéteket és lehetőség van a strokeellátásra is – tudatta a professzor.
Ruzsa Zoltán, az SZTE invazív kardiológiai részlegének vezetője elmondta, az egység évente mintegy 7 ezer pácienst lát el, közülük 2600-2700 beteg koszorúér-tágításon esik át. Az akut szívinfarktusos pácienseknél a teljes érelzáródást követően 60 percen belül el kell végezni a beavatkozást ahhoz, hogy a legnagyobb szívizomterületet meg lehessen menteni.
Az új katéteres laboratóriumban a General Electric berendezését szerelték föl, amely a korábbi eszközökhöz képest sokkal jobb képfelbontást biztosít. Ezt nem a sugárdózis emelésével érik el, hanem azzal, hogy a képalkotáshoz hatékonyabb háttérszámításokat végeznek. Emellett a beavatkozások a korábbinál kevesebb kontrasztanyag felhasználásával is megoldhatók
– tudatta a szakember.
Az új laborban lehetővé vált a túlsúlyos, akár 45-ös testtömegindexű páciensek szívkatéteres ellátása is – közölte az orvos.
Nemrég új precíziós robotsebészeti technológiát teszteltek a Szegedi Tudományegyetemen, amely forradalmasíthatja a térdprotézis-beültetéseket. Az eljárás a sebészi pontosságot és biztonságot növeli, miközben digitális térképek, infravörös kamerák és robottechnológia segítségével minimalizálja a hibalehetőségeket.
Arról is írtunk, hogy egyes sejtek felismerésére és elkülönítésére dolgoztak ki mesterséges intelligenciát (MI) használó megoldást a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai egy nagy nemzetközi konzorcium részeként. A sejtekre fókuszáló eljárás a biológiai alapkutatási kérdések megválaszolása mellett akár egyénre szabott terápiákhoz is alkalmazható – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján.