Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz élelmiszerek árának az indokoltnál magasabb emelkedése egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a kereskedők a beszerzéshez képest jóval magasabb áron értékesítették termékeiket, ezzel pedig jelentős extraprofitra tettek szert - minderről Talabér Krisztián beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy Orbán Viktor kedd reggel jelentette be, hogy 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a multik tudatosan növelték az árrésüket, kihasználva a fogyasztók kényszerhelyzetét. A kormány erős eszközök használata nélkül is próbálkozott megegyezni a piaci szereplőkkel, ám ők ezt elutasították.
- Orbán Viktor kedd reggel jelentette be, hogy 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot.
- Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az élelmiszer-inflációt az intézkedés mérsékelni fogja, amely már a következő hónap adataiban is megmutatkozhat.
- Ha az állam további visszaélést azonosít, akkor közbeléphet, például bírsággal.
Nem hagyja annyiban a kormány az áremelkedéseket, Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, hogy milyen lépéseket tesz a kormány. Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot.
A bejelentett intézkedésről Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdeztük.
Milyen hatása lehet a következő hónapok inflációjára Orbán Viktor bejelentésének?
Az árrésstop egyik hatása biztosan az lesz, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok változtatnak az üzletpolitikájukon, és a további retorziók elkerülése érdekében változtatnak az árrésképzési gyakorlatukon.
A másik hatás pedig az lesz, hogy az érintett termékkör ára érezhetően olcsóbb lesz a boltokban, így a magyar emberek megélhetése könnyebbé válhat.
Az élelmiszer-inflációt az intézkedés mérsékelni fogja, amely már a következő hónap adataiban is megmutatkozhat.
Miért most vált ez szükségessé?
Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok profitéhsége már-már tarthatatlan állapotot eredményezett a boltokban, főleg az élelmiszerek területén. Bizonyos termékek esetében 40, de volt olyan, ahol akár a 80 százalékot is meghaladta az árrés. Ez a tisztességtelen árazási gyakorlat a vadkapitalista időket idézi, morálisan elfogadhatatlan, ezért teljes mértékben indokolt a kormányzati beavatkozás.
Az élelmiszerek árának az indokoltnál magasabb emelkedése egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a kereskedők a beszerzéshez képest jóval magasabb áron értékesítették termékeiket, ezzel pedig jelentős extraprofitra tettek szert.
A multik tehát tudatosan növelték az árrésüket, kihasználva a fogyasztók kényszerhelyzetét. A kormány erős eszközök használata nélkül is próbálkozott megegyezni a piaci szereplőkkel, ám ők ezt elutasították. Így nem maradt más, minthogy erősebb eszközökkel avatkozzon be a kormány a kiskereskedelmi láncok torz gyakorlatába annak érdekében, hogy megvédje a magyar lakosságot a profitéhségből megemelt élelmiszeráraktól. Politikai szempontból indokolt és logikus lépés volt tehát a kormány részéről, hogy nem hagyja a piacnak, hogy az emberek hétköznapi megélhetésével hazardírozzon.
Hogyan akadályozható meg, hogy a kereskedők ne terheljék rá a kieső bevételieket más termékek árára?
A kormánynak vannak eszközei, hogy folyamatosan monitorozzák a termelői árak és a bolti árak alakulását, illetve a kettő közötti árrést. A mostani intézkedés előkészítése is ezen a monitoringrendszeren alapszik. Ha az állam további visszaélést azonosít, akkor közbeléphet, például bírsággal.
Mit jelent pontosan az árréstop?
Az árrésstop egész pontosan az árrés maximálását jelenti, vagyis azt, hogy korlátozzák a kereskedő számára, hogy bizonyos termékeket hány százalékkal árulhatnak drágábban a beszerzéshez képest.
Ezt a kormány 30 termék esetében 10 százalékban határozta meg, vagyis a beszerzési árhoz képest maximum 10 százalékkal lehet magasabban az érintett termékkört értékesíteni.
