Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huIdén hatodszorra rendezte meg a SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület a "Ragyogj kéken, Sétálj Érden!" című figyelemfelhívó eseményt az autizmus világnapja alkalmából. Rengetegen érkeztek szombaton a Fő térre, a szervezők különleges programokkal várták a kicsiket és a hozzátartozóikat. A program célja az volt, hogy felhívja a társadalom figyelmét az autizmussal élő gyerekek és családok mindennapi kihívásaira, valamint az elfogadás fontosságára. Interjút adott az Origónak a szervezet elnöke, Zádori Henrietta, az édesanya, aki legalább 600 tehetséges atipikus gyerek felkarolásában működött közre. Beszélgettünk Kuna Valéria énekesnővel is, akinek nagyobbik lánya szintén autizmusban érintett. Abigélnek abszolút hallása van, gyönyörűen énekel, mutatjuk!
Az autizmus spektrumzavar egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, nonkonform viselkedési mintázatokban és érdeklődésben, illetve viselkedésben nyilvánul meg. Az autizmus súlyosság szerint osztályozva, különböző fokozatokban a furcsán viselkedőnek gondolt különcöktől az egész nap az ágy szélén üldögélő, ringatózó, nem kommunikáló autistákig terjed.
Fotó: Újvári Mihály
„Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amelyekről álmodni sem mertünk volna" – áll Kristine Barnett idézete a SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület honlapján.
Az írónő fiának IQ-ja nagyobb, mint Einsteiné volt, fotografikus memóriával rendelkezik, és két hét alatt egyedül megtanulta a függvénytant. Jacob egy olyan asztrofizikai teória kidolgozásához kezdett hozzá kilencévesen, amelyért szakértők szerint egyszer Nobel-díjat kaphat. Kétéves volt, amikor autizmussal diagnosztizálták, az édesanyjának azt mondták, talán soha nem lesz képes önállóan bekötni a cipőjét.
"Egyesületünk elhivatottan küzd az autizmus elfogadásáért, a szegregáció ellen, és az esélyegyenlőség mellett. Az autista gyermekek akkor találhatják meg legkönnyebben a helyüket a világban, ha megtanulják, hogyan használhatják ki egyediségüket. A szemléletformálás és edukáció kulcsfontosságú az inklúzív társadalom megteremtésében" – ezt már egy magyar édesanya, Zádori Henrietta mondta.
A SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület elnöke a 6. "Ragyogj kéken, Sétálj Érden!" esemény előtt interjút adott az Origónak.
Fotó: Újvári Mihály
„A fiam, aki ma már 12 éves, kezdetben csak kiemelten tehetséges diagnózisokat kapott, csak öt éves korában derült ki, hogy autizmusban is érintett. Rengeteg óvoda probléma és – váltásunk volt, mire iskolás korú lett. Tudtuk, hogy normál oktatási intézménybe sajnos nem fog belepasszolni, a korát öt/hét évvel megelőzte az értelmi szintje, viszont szociálisan le volt maradva, úgyhogy egy nagy hullámvasút volt az élete.
Kétévesen már kézzel írt, három nyelven tudott, tehát ez nagyon szép lett volna, ha közben nincs ez a szociális probléma és az autizmus egyéb vonzatai. 2019-ben úgy döntöttünk, hogy egy tanuló csoportot hozunk létre, aztán egyre többen csatlakoztak hozzánk.
Öt gyerekkel kezdtünk az egyesületünkben, számuk évről-évre növekedett, ma már több mint hatszázan vannak. Tizenkét gyógypedagógus, pszichológus, tehetség koordinátor foglalkozik velük, mentorálja őket” – mesélte Zádori Henrietta.
Fotó: Újvári Mihály
Az egyesületnek négy pillére van, az egyik a tehetséggondozás, kifejezetten atipikus tehetségekkel foglalkoznak, az ADHD-s és autista gyerekeknek a tehetségét próbálják kibontakoztatni. A másik az érzékenyítés: a szervezet felhívja a figyelmet az autizmusra, edukálnak. Létrejött már színdarab, írtak könyvet, szerveznek különböző nagy eseményeket, ilyenek például a Ragyogj kéken, sétálj Érden, a PÍ-futás és az Autizmus büszkeség napja.
„A harmadik láb a fejlesztések, ami a legnagyobb segítség a gyerekeknek, az autizmus-specifikus fejlesztéstől a művészet terápián át a mozgásig van minden, például taekwondo, karate, úszás, megpróbálunk mindenkinek segíteni. A negyedik a szülők támogatása minden téren” – sorolta az egyesült elnöke, aki nagyon büszke az autizmussal élő gyerekeknek szervezett ingyenes nyári táborukra, ami ugyancsak egyedülálló Magyarországon.
Fotó: Újvári Mihály
Na de ki Zádori Henrietta? A fantasztikus kisfia állapota késztette arra, hogy másoknak is segítsen? Vagy mindig is egy jótét lélek volt? – tűnődtem és volt egy sejtésem.
„Most, hogy a sors vagy nem tudom minek köszönhető az én kis kincsem, de egyébként annak idején dolgoztam megváltozott munkaképességűekkel meg önkénteskedtem DOWN-szindrómás csapatnál és valahogy, amikor a kisfiam megszületett, akkor idézőjelben már fel voltam készülve olyan szinten, hogy sokféle emberrel találkoztam és sok mindent olvastam róluk. Így tisztában voltam vele, amikor jöttek az első jelek az én fiamnál is, hogy mit kell tenni. A COVID idején kezdett egyre erősebb lenni bennem az, hogy ezt kell csinálni. Valamiért a szülők nagyon-nagy bizalommal vannak felém és mindig követtek, hittek nekem és így együtt egy nagyon jó csapatot hoztunk össze” – mesélte az édesanya.
A SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület rendkívül büszke Nagy Ádámra, aki taekwandózik és olyannyira ráérzett a sportra, hogy idén Európa-bajnokságra megy. Van olyan egykori tanítványuk, aki ma már a Google-nél gyakornok, míg más társasjáték bajnokságokat nyer és többen profi sakkozók.
A szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy amihez az állandóság, gyorsaság, koncentráció kell, abban ők kiemelkedők. Nekik a hétköznapi dolgok mennek nehezebben, például, hogy hogyan kell egy ajtót kinyitni, mert hirtelen meglepődnek, amikor más a kilincs, mint otthon. Mindeközben csodálatos elmék.
„A szülőknek azt üzenem, hogy nálam is volt egy gyászfolyamat, gondolom, hogy mindenkinél van, hiszen mindenki elképzelt valamit, amikor a pocakban volt a baba, de nincsen semmi baj. A gyászfolyamatot meg kell élni, de nincsenek egyedül, meg kell keresni az autizmussal foglalkozó szervezeteket és közösen átvészelik a dolgot. Illetve azt gondolom, hogy mindenki a saját maga ösztönös elképzelésére kell, hogy hagyatkozzon. Ha például szoroz a gyerek az óvodában, akkor hagyják neki, amit ő érez, az a jó!”
Fotó: Újvári Mihály
A cikk folytatásáért lapozzon!
