Ukrajna, te csodás, avagy késhegyre a magyarokkal!

A teljesség igénye nélkül szedtük csokorba azokat a rendszerszintű ukrán megnyilvánulásokat – legyen az hivatalos vagy civil –, amelyek a közelmúltban a magyarságot célozták.

Hogy mi történne a magyar gazdákkal, az uniós mezőgazdasággal Ukrajna tagfelvétele után, azt vélhetően mindenki tudja. Számítunk arra is, hogyan jelenik majd meg a szervezett bűnözés a határainkon belül, ismerjük a járványügyi adatokat, az ukrajnai oltottsági szintet, egyszóval nagyjából minden objektív adat a rendelkezésünkre áll, hogy felelős döntést hozzunk. Azonban akadnak itt szubjektumok is, érzelmek, indulatok, hitek, amelyeket nem lehet kozmetikázni, és a csilliárd eurós támogatás sem változtat rajtuk.

• 2024 márciusában Jevhen Dikij, az egykori Ajdar szabadcsapat zászlóalj parancsnoka nyilatkozta ezt:

„Orbán arról álmodik, hogy elveszítjük a háborút. Nem is álmodozik, hanem biztos benne. Más lehetőséget kizár. Meg kell érteni, hogy amennyiben elveszítjük, úgy lesz egy egymilliós, feltüzelt hadseregünk, mely épp visszavonul. Így felmerül a kérdés, hogy hol lesz az a határ, ahova visszavonulunk? Ebben az esetben ez nem rossz terv, a legutolsó lehetőség, de lennie kell, hogy megszálljuk Magyarországot, és kiviszünk oda húszmillió ukrán menekültet. És akkor megnézném, hogy mit csinálna Orbán harmincezres serege, mely nem harcolt egy napot sem az életben, mit fog csinálni? Az észak-atlanti szerződés ötödik cikkelye pedig nem működik, maguk írták meg úgy, hogy konzultálniuk kell támadás esetén. Nekünk meg a megszálláshoz harminc óra elegendő. Ezért Orbán helyében átgondolnám, hogy jó-e az neki, ha mi elveszítjük a háborút?” 

• 2021 decembere: Pavel Zsebrivszkij, a Donecki Polgári-Katonai Közigazgatás korábbi elnöke szerint Magyarország szemtelen politikát folytat Ukrajna ellen, ami komoly aggodalmakat kelt, ezért a magyar vezetők tudtára kell adni, hogy Ukrajna megerősíti pozícióit Kárpátalján. 

A most hazatérő 128-as dandár megvédi Ukrajna határait és szükség esetén egymaga cafatokra veri a magyar honvédséget

– hangoztatta Zsebrivszkij. 

• „Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – ezt üzente a magyaroknak 2022 márciusában Ukrajna budapesti nagykövete, hozzátéve: ti lesztek a következők, Putyin nem fog megállni. Nepop Ljubov egy konferencián arról beszélt, hogy a Nyugat elkésett a szankciókkal, egyúttal számon kérte a magyarokat, mert, mint fogalmazott, nekik fontosabb a rezsicsökkentés, mint az emberéletek. A nagykövet még a '48-as forradalommal is példálózott: szerinte ugyanis nincs joguk március 15-én ünnepelni azoknak, akiknek a szabadságnál fontosabb a rezsicsökkentés. Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt években az ukránok rendszeresen fenyegették a kárpátaljai magyarokat, amikor a közösség a nemzeti ünnepekről akart megemlékezni. 

• 2024 januárjában a Külgazdasági és Külügyminisztérium ukrajnai képviseletei egy ukrán nyelven íródott e-mailt kaptak, amelyben életveszélyesen megfenyegették Szijjártó Pétert.

Az üzenetben azt írták: „Magyarok, gyűlöljük a kormányotokat, amely továbbra is mindent megtesz azért, hogy elveszítsük a háborút. Azt hiszitek, hogy a miniszteretek az Ukrajna elleni támadások után csak úgy eljön hozzánk?”

Mi nem így gondoljuk. Január 29-én tehát robbanásveszélyes üdvözletre számíthatnak. Egy páncélvonat nem fogja megmenteni önöket. Javasoljuk, hogy adjon megrendelést egy temetkezési irodának, hogy elkezdhessék elkészíteni a koporsót Szijjártónak, és az illeszkedjen a magasságához. Isten megbocsát, de az ukránok nem

– olvasható a külügy ukrajnai képviseleteinek címzett e-mailben. 

• Ukrajna készen áll fegyveres beavatkozásra Magyarország ellen – ezt Szergej Melnicsuk parlamenti képviselő, az Ajdar zászlóalj egykori parancsnoka mondta 2019 márciusában, aki a NewsOne televíziós csatorna élő adásában egy telefonáló kérdésére válaszolt. Egy, állítólag kárpátaljai néző felvetette, hogy Ukrajna elvesztette a Krímet, keleti megyéinek egy részét és fennáll a veszély, hogy Kárpátalja is erre a sorsra juthat.

A telefonáló szerint ugyanis az önzetlennek mondott támogatások, a tanároknak, orvosoknak, újságíróknak nyújtott anyagi segítség ezt valószínűsíti. Jöhet ugyanis egy kárpátaljai népszavazás, melyen arról kell majd dönteni, akarnak-e a kárpátaljaiak Magyarországhoz csatlakozni?

A parlamenti képviselő erre azt válaszolta, ez kizárt.

Az ukrán haderő ugyanis kész közbelépni, és a 128-as dandárnak két óra elegendő, hogy a Balatonig hatoljon.

 

És akkor nézzünk szét kicsit Kárpátalján, nézzük, ott mik történtek a közelmúltban!

• 2023 szeptemberében ezt írta a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc középiskola a közösségi médiában:

• 2022 decemberében ismét lecsapott az SZBU Kárpátalján: most apácáknál kerestek „felforgató tevékenységre” utaló jeleket. A hatóságok szerint az akció célja az volt, hogy a Szolyva melletti kolostort ne használhassák fel oroszbarát propagandára. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei néhány éve leszedték a tiszasalamoni iskola faláról a címeres magyar zászlót, a magyar címert és a Himnusz kifüggesztett szövegét. 

• 2022 márciusában tömegesen kaptak provokatív jellegű SMS-eket március 21-én, Kárpátalján – tudatta több olvasó a Kárpátalja.ma szerkesztőséggel.

Az üzenetet ukrán nyelven küldték. Szövegében az állt: 

Ukrajna az ukránokért. Dicsőség a nemzetnek! Halál az ellenségre! Késre a magyarokat!

• 2021. május: Magyarellenes falragaszok jelentek meg tegnap hajnalban Beregszászban – adta hírül a karpatalja.ma hírportál.

A plakátokon ismét a magyarságot fenyegették meg azzal, hogy megmérgezik őket, akár a patkányokat. Az „ukrán föld” elhagyására egy hetet adtak az ismeretlen elkövetők. 

Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!! 

– állt az üzenet végén.

• 2024 februárjában szintén fenyegető, magyarellenes üzeneteket kaptak sms-ben és a Telegram internetes üzenetküldő csatornán a kárpátaljaiak. Az ukránok szerint természetesen orosz provokációról van szó. 

„Magyarok késhegyre!”, „Gyorsan meneküljetek, hazaárulók!”, „A magyarok paraziták!”, „Takarodás Ukrajnából!”, „Aki nem fut el, az lesz az első!”.

– írta meg a Magyar Nemzet. Érdekes az időzítés is, hiszen köztudott, hogy a legnagyobb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség éppen akkor méltatta fennállásának a harmincötödik évfordulóját.

Végül pedig ejtsünk pár szót Irina Farion korábbi ukrán képviselőről is, akinek a nevét a kárpátaljai magyarság jól megjegyezte 2018-as kijelentései után, amikor kutyákhoz hasonlította az Ukrajnában élő magyarokat.

Az ukránnyelv-tudós, pedagógus, politikai és társadalmi aktivista egyik felszólalásában – amelyről videó is készült – „debilnek” nevezte az Ukrajnában élő magyar kisebbséget, és kutyákhoz hasonlította őket.

Farion akkor elmondta, hogy szerinte a kárpátaljai magyaroknak nincs keresnivalójuk Ukrajnában, és úgy látja, hogy az a hét év, melyet a törvény az ukrán nyelv elsajátítására ad, rendkívül hosszú idő.

„Hallgassanak ide, amikor elküldünk egy kutyát egy oktatásra, az a kutya egy hónap múlva úgy tér haza, hogy ismeri az »ülj!, állj!, fekszik!« parancsszavakat. Nekik pedig hét év kell ahhoz, hogy megtanulják Sztepan Bandera, Tarasz Sevcsenko és Leszja Ukrajinka nyelvét? Szükségünk van ennyi debilre Ukrajnában? Vegyék az útleveleiket, melyeket Magyarország adott nekik, és menjenek Magyarországra. Miért kellene nekem etetni őket, miért kellene nekem pénzt adni a magyar, román, orosz és lengyel iskolák számára?” 

– tette fel értetlenkedve a kérdést a pedagógus.

Sokkoló? Az.

Persze mindig van, akinek semmi sem drága, pláne, ha a havi tízmilliós apanázs mellett az instrukciókat is Brüsszelből kapja...