Elmarad a keddi hídfoglaló demonstráció – a Kúria helybenhagyta a rendőrség tiltását

A rendőrség harmadszorra is elutasította a jövő keddre tervezett tüntetés bejelentését, miközben a Kúria jóváhagyta az első tiltó határozatot. Ennek következtében elmarad a keddi demonstráció, amelyet az Erzsébet hídra szerveztek.

Az elmúlt hetekben zajló, a város közlekedését megbénító Pride-párti tüntetések szinte teljes érdektelenségbe fulladtak szerda estére, ennek ellenére Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tovább erőltetné azokat. Úgy tűnik, ezúttal a Kúria húzza keresztül számításait.

A politikus húsvétvasárnap a közösségi oldalán közölte, hogy a rendőrség szombat este harmadszor is elutasította a keddi tüntetésük bejelentését. 

A Kúria eközben helyben hagyta a rendőrség korábbi tiltó határozatát, így a héten a tervezett hídfoglaló demonstráció elmarad. 

A képviselő közölte: a hatályos tiltás miatt kedden nem tarthatják meg a korábban bejelentett, a hatalom által is legálisnak tekintett tüntetést, de ő ennek ellenére 17 órakor ki fog állni a Ferenciek terére, és onnan kisétál az Erzsébet hídra. 

Hadházy emellett bejelentette, hogy május 1-jére újabb demonstrációt szervez az Erzsébet hídra. Szerinte az, hogy a rendőrség a forgalomra hivatkozva tiltja meg a tüntetést, különösen érdekes annak fényében, hogy 

az elutasító határozat egyik indoka az volt, hogy az előző megmozduláson „kevesen voltak”. 

Megvizsgáltuk a Kúria határozatát

Szerkesztőségünk megvizsgálta a Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú határozatát, amely elrendelte, hogy 

a keddi Pride‑demonstrációt az eredetileg bejelentett Erzsébet hídról a Budapest I. kerületben található Tabán területére helyezzék át a szervezők. 

A döntés hátterében a Gyülekezési törvény 13. § (1) bekezdése áll, amely lehetővé teszi a gyűlés korlátozását, ha az a közlekedést „aránytalan terhelésnek” tenné ki.

Mint az a határozatból kiderül, a Közlekedésrendészeti Főosztály készítette el a helyszínmódosítást megalapozó szakvéleményt Budapesti Közlekedési Központ forgalmi adataira támaszkodva arra a következtetésre jutott, hogy 

az Erzsébet híd lezárása naponta csaknem 29 000 jármű és 28 200 utas forgalmát korlátozná, miközben a Tabánban a demonstráció megtartása mind a gyülekezési jog érvényesülését, mind a közlekedés folyamatosságát jobban szolgálja.

A bíróság egyetértett azzal, hogy a demonstráció elsődleges célja nem lehet a forgalom ellehetetlenítése, és mivel a 2000 fős részvétel tényekkel nem volt alátámasztva, a hatósági indoklás minden tekintetben megalapozottnak bizonyult.

A Kúria ítélete így jogerősen fenntartotta, hogy a keddi Pride‑gyűlés helyszíne a Tabán, az Erzsébet híd pedig továbbra sem foglalható el a forgalomvédelem és a közrendi érdekek indokolt védelmében.

A hatóság dönthet úgy, hogy betiltja a Pride-tüntetést

Hadházy Ákos eredetileg ezen a héten 17 órától másnap 22 óráig szerette volna megtartani gyűlését az Erzsébet hídon, amivel 29 órán keresztül akarták blokkolni a közlekedést, Budapest rendőrfőkapitánya előíró-korlátozó határozatot hozott, és csak hajnal 4-ig tarthatták meg a gyűlést. 

Az Origo korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte a 24 órás demonstráció kapcsán a Pride-tüntetés betiltásának vagy korlátozásának jogi hátteréről, aki elmondta, ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy a híd tartós, éjjel-nappali elfoglalása a közlekedésre aránytalan terhet ró, akkor a rendezvényt megtilthatják vagy korlátozhatják.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő beszél a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért tartott tüntetésen az Erzsébet hídon 2025. április 16-án (Fotó: Bodnár Boglárka / MTI Fotószerkesztőség)

Az alkotmányjogász szerint a rendőrség a korábbi események figyelembevételével mérlegelheti, hogy a tervezett gyűlés várhatóan veszélyezteti-e a közrendet vagy a közbiztonságot. „A gyülekezési törvény alapján a rendőrség bizonyos esetekben megtilthatja a gyűlés megtartását. 

A 13. § meghatározza a tiltás okait, ilyen például, ha a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. 

A törvény a 13.§ (3) bekezdés c) pontjában hangsúlyozza, hogy a közrendet veszélyezteti az is, ha a gyűlés a közlekedés rendjének sérelmével jár. Ezért, ha egy szervező korábban olyan gyűlést szervezett, amely során több híd elfoglalásával a közlekedés rendjét jelentősen megzavarta, az a gyűlés közrendet veszélyeztető jellegére utalhat”

— mondta ifj. Lomnici Zoltán.

Sorozatban ötödik hete bénították meg a főváros közlekedését

A héten tartott demonstrációval együtt már sorozatban ötödik hete keserítette meg a Budapesten közlekedők életét Hadházy Ákos és a Momentum akciója.

Hadházy Ákos és a Momentum azóta tüntet minden kedden a fővárosban, hogy az Országgyűlés március 18-án megszavazta a gyülekezési törvény módosítását, amely a gyermekek védelme érdekében gyakorlatilag betiltja a melegfelvonulást, azaz a Budapest Pride-ot. A Momentum ez ellen füstgyertyás akcióval tiltakozott az Országgyűlés üléstermében, ami miatt több országgyűlési képviselő is rosszul lett a füsttől. Kövér László házelnök később kitiltotta őket a Parlamentből, összesen több mint 70 millió forintra büntette őket, majd büntetőfeljelentést is tett ellenük.

Azóta e hét hétfőn elfogadták az Alaptörvény tizenötödik módosítását is, amelynek értelmében minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz; az ember férfi vagy nő; felfüggeszthető a magyar állampolgársága annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent; a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján függesztheti fel az egyes törvények alkalmazását. Aznap ugyancsak botrányba fulladt az ülés az Országgyűlésben, majd erőszakba torkolló tiltakozások kezdődtek a Parlament előtt, melyek során két rendőr is megsérült, és több mint 60 ember ellen indult eljárás.

Orbán Viktor április 4-i rádiós nyilatkozatában kijelentette, hogy a közlekedés sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni. Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok fővárosi frakcióvezetője is élesen bírálta a demonstrációkat, hangsúlyozva, hogy azok csak további indulatokat szíthatnak.

Az emberek nem kérnek a Pride-felvonulásból és a hídfoglaló tüntetésekből

A Századvég felmérése alapján a magyarok döntő többsége ellenzi a Budapest Pride-felvonulást és az ahhoz kapcsolódó hídfoglaló tüntetéseket. A közvélemény-kutatásban kiemelték, hogy szakadék tátong a baloldali politikusok álláspontja és a lakosság többségének véleménye között. A hídfoglalás veszélyeket is rejt: a mentőszolgálat arra figyelmeztetett, hogy a dugókkal fenyegető blokád a mentőautók számára is leküzdhetetlen akadályt jelenthet.