Az utóbbi években elkeserítő tendenciát mutat a vasúti átjáróban történő, sokszor halálos kimenetelű balesetek elszaporodása. Az egyik legsúlyosabb baleset Tiszaeszláron történt, ahol egy kisteherautóval ütközött vonat a vasúti átjáróban március végén. Az ütközés során a teherautó sofőrje azonnal életét vesztette a szerelvény pedig az oldalára borult, így több utas, és a személyzet is megsérült.
Olyan is gyakran előfordul, amikor gyalogos közlekedik figyelmetlenül a vasúti sínek közelében. Ilyen eset volt, amikor április elején Balatonalmádiban egy gyalogos a piros fényjelzés és a leeresztett sorompó ellenére akart átkelni a vasúti átjárón, de az éppen elhaladó vonat elgázolta, a járókelő pedig meghalt.
Ezen balesetek mindegyike a KRESZ szabályok be nem tartása miatt történt és egyik esetben sem a vasút hibájából.
A MÁV hibájából 16 éve nem történt baleset a fénysorompóknál – közölte a MÁV Zrt. vezérigazgatója a keddi sajtótájékoztatóján.
És noha egyáltalán nem volt része az eseménynek a vizuális megjelentés, miközben a szakemberek beszéltek, többen áthajtottak a vasúti átjárón a síneken azok után, hogy a fénysorompó már pirosra váltott.
A sajtótájékoztatón részt vett két mozdonyvezető is. Molnár Péter 25 éve dolgozik mozdonyvezetőként, ez idő alatt nyolc halálos kimenetelű gázolást élt át személyesen.
El tudom mondani, hogy életem legrosszabb élményei. Mindig azt hiszem az utolsó, de sajnos újra és újra történik még egy
– tette hozzá a sokat látott mozdonyvezető.
Elmesélte, hogy ezek a balesetek egész életeket tudnak kerékbe törni. Sok kollégája hagyta ott a pályát egy gázolás miatt, de sokan lelkileg is végleg beleroppannak, vagy épp a magánéletük ment rá az átélt trauma következményeire.
Péter személyesen járja az iskolákat, mert véleménye szerint már gyerekkorban meg kell tanítani az embereknek a közlekedés szabályait. Ezeken az alkalmakon azt is mindig elmondja az iskolásoknak, hogy a vasútállomásokon, a peronokon hogyan kell viselkedni.
Nem érdemes a peronokon például biciklizni vagy rollerezni, mert az elhaladó szerelvények maguk alá sodorhatják a közlekedőket, de ha nem is lesz belőle baleset, a mozdonyvezetőkre is tekintettel kell lenni.
Azok ugyanis nagyon technikás és sok idegességgel együtt járó manőverek, amikor valaki például rollerrel közlekedik a peronon, miközben a vonatnak gond nélkül el kell tudni haladnia mellette.
Hövényes Sándor mozdonyvezető szintén volt már résztvevője halálos kimenetelű balesetnek. Egy autós hajtott bele a szerelvénybe oldalról. Öngyilkos akart lenni. A vonat, amit vezetett mindössze 35 km/órával közlekedett, de még így is kivédhetetlen volt a baleset, az autó sofőrje meghalt az ütközés során.
Az Origo.hu kérdésére a mozdonyvezető elmondta, hogy nem csak az oldalirányú ütközések kivédhetetlenek.
Sok esetben a féktávolság 400-, de akár 700 méter is lehet, ezeket a hatalmas járműveket még akkor is nagyon nehéz megállítani, ha nem közlekednek nagy sebességgel
– válaszolt kérdésünkre a mozdonyvezető.
Azt is elmondta, hogy a mozdonyvezetői képzés során – ami egyébként sokaknak gyerekkori álma – részt vesznek elsősegély-tanfolyamon és kapnak arról is felkészítést, hogy miként kell eljárni baleset során. A mozdonyvezető köteles első sorban a szerelvény és az utasok biztonságáról gondoskodni, ezt követően pedig segítséget nyújtani a gázolás sérültjének. A balesetben érintett vonat vezetőjének pszichológus is segít megemészteni a történteket, már amennyire lehet:
Igazán földolgozni sajnos nem tudja az ember. Mindig ott van, mindig kísért, álmainkban előjön. Szörnyű érzés. És szörnyű érzés az, amikor látom, hogy egy fiatal élet pontosan a médiaeszközöknek köszönhetően figyelmetlenül, abszolút a külvilágot kizárva lép be elénk, és mi tehetetlenek vagyunk.
A légkürt hangja ugyanis lehet, hogy nem megy át ezeken az aktív zajszűrőkkel ellátott fülhallgatókon.
Szerinte a gondolkodásmódot kell megváltoztatni, fel kell hívni a közlekedők figyelmét arra, hogy minden esetben nézzünk körbe a vasúti átjáróknál, még akkor is, ha a lámpa fehéren világít, mert kicsi ugyan az esély technikai meghibásodásra, de az a biztos, ha a szemünkkel is meggyőződünk arról, hogy nincs a közelünkben vonat.
MÁV Zrt. vezérigazgatója Hegyi Zsolt azt is elmondta, hogy bár közel két évtizede nem történt baleset a vasúttársaság hibájából, de ezek a balesetek mindenkit ugyanúgy érintenek, ezért a probléma megoldásának felelőssége közös ügy.
A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy
a vonatok elején helyet foglaló mozdonyvezetők szintén emberek, sok esetben családapák vagy családanyák,
így amellett, hogy egy felelőtlen áthaladás az ő életüket is veszélyezteti, gondolni kell arra is, hogyha testileg meg is ússzák épségben a balesetet, lelkileg soha nem fogják kiheverni a történteket. Ugyanakkor minden szabálytalan átkelés veszélyezteti az arra közlekedő vonat utasainak is az életét, vagy bárkinek, aki a veszélyzóna közvetlen közelében tartózkodik.
A MÁV vezérigazgatója elmondta, hogy megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor
azért történik baleset, mert valamilyen okoseszköz vonja el a közlekedők a figyelmét. Legyen ez egy videó, zenehallgatás, vagy bármilyen médiatartalom-fogyasztás.
Hozzátette, hogy ez a jelenség nem csak a fiatalokat, hanem minden korosztályt érint.
A következő hetekben egy újabb akciósorozat veszi kezdetét: a vasúti átkelők elé piktogramokat fognak felfesteni a járdára, amit azok is meglátnak, akik lefelé néznek, például a telefonjuk nyomkodása miatt. A felfestések felhívják a figyelmet arra, hogy a járókelő vasúti átkelőhöz közeledik, ahol körültekintően kell áthaladni.
Az ORFK osztályvezetője elmondta, hogy 2024-ben 16-an haltak meg vonatgázolás miatt vasúti átjáróban, majd hozzátette, hogy
mindegyik halál értelmetlen volt, ezt nyugodtan kijelenthetjük, mert mindegyik halál bőven megelőzhető lett volna.
Az összes átkelőhely, ahol a 2024-ben baleset történt rendelkezik valamilyen biztonsági jelzéssel, akár csapórúddal, akár fényjelzéssel, de sok esetben mindkettővel.
A berendezések minden esetben működtek is, az áthaladók figyelmetlensége okozta a tragédiákat.
Tényleg csak arra tudunk gondolni, hogy aki ilyen körülmények között behajt egy átjáróba, az egészen biztos, hogy nem a közúti jelzéseket figyeli
– fejtette ki véleményét a rendőr ezredes.
Oberling József hangsúlyozta, hogy a rendőrség célja is az, hogy egyetlen ilyen baleset se történjen Magyarországon, éppen ezért az elmúlt években is szorosan együttműködik a rendőrség a vasúttársaságokkal, van, hogy drónokkal, vagy épp rendőri jelzések nélküli gépjárművekkel figyelik az átkelők környékét.
Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot! A telefonszám a nap 24 órájában, bármely szolgáltatótól ingyenesen hívható.