Hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tett az MNB új vezetése

Az új vezetés csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása miatt tett feljelentést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz köthető új vezetés büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen – tudta meg az Index. A lap úgy tudja, hogy a jegybank igazgatósága – az Állami Számvevőszékkel egyetértésben – arról döntött, hogy a Pallas Athéné Alapítvány 400 millió forint vagyonjuttatásban részesül, hogy a korábbi vezetés pénzügyi lépéseit teljeskörűen feltárhassák.

Egyre mélyül a botrány, amely a Magyar Nemzeti Bank alá tartozó, közpénzből gazdálkodó alapítványi céghálózatok körül alakult ki. Varga Mihály új jegybankelnök új korszakot kíván nyitni: az átláthatóságot és a felelős gazdálkodást hirdetve azonnal nyomozást kezdeményezett a kérdéses ügyletek után. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy a gyanú szerint az utolsó napokban is zajlottak olyan pénzügyi manőverek, amelyek szintén jogellenesek lehettek.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke

A március 19-én közzétett állami számvevőszéki (ÁSZ-) jelentés a következőképpen jellemezte az Optima-csoporthoz tartozó céghálót:

Az Optima-csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat.

Ez a megállapítás súlyos, hiszen a közpénzekből létrehozott alapítványok esetében alapvető elvárás a transzparencia és a vagyon ésszerű, felelős felhasználása. Az ÁSZ szerint a cégháló létrehozásának körülményei és indokai nemcsak szakmai szempontból voltak megkérdőjelezhetők, hanem az elszámoltathatóság szempontjából is aggályokat vetettek fel.

Az, hogy a Matolcsy György vezette korábbi jegybanki vezetés az utolsó napokban egy értékpapírkölcsön-ügylet révén próbált jelentős vagyont átruházni az Optima-csoport anyavállalatára, a Quartz-csoportra, erős gyanút vet fel az ügylet jogszerűségére és tisztaságára vonatkozóan.

Az új jegybanki vezetés által megfogalmazott állítás szerint:

• jogszabályba ütközhetett az ügylet,
• csalárd szándék állhatott a háttérben,
• színlelt szerződés gyanúja is fennáll, ami azt jelenti, hogy a szerződés valós tartalma eltért a látszólagos jogügylet céljától.

Ez egyértelműen utal arra, hogy az ügylet akár vagyonkimentésként is értelmezhető lehetett, főleg annak fényében, hogy az új vezetés érkezésekor, a váltás pillanatában került sor rá – mintha az utolsó pillanatban próbálták volna átszervezni vagy „biztos helyre” mozgatni az alapítvány vagyonát.

Ez felvetheti:

• büntetőjogi felelősség kérdését (pl. hűtlen kezelés, csalás),
• a szerződés semmisségének lehetőségét, ha az valóban színlelt vagy jogszabályba ütköző volt,
• illetve a vagyonelemek visszavonásának vagy a szerződés megtámadásának esélyét az új vezetés részéről.

Az Index teljes cikkét itt olvashatja el.