Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTöbb mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás betegség. Azóta több Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarhatelepet lezártak, az állományt felszámolják. Vajon a hazai szarvasmarha-állomány mekkora részét kell legyilkolni a kór megállításához? Mikor kaphatja vissza az agrárágazat a hagyományos exportpiacait?
Pásztor Szabolcs országos főállatorvost György-Horváth Zsuzsa arról is kérdezte, hogy mekkora kár éri az országot így, és mekkora lenne a veszteség akkor, ha az állatvédelem nem a kellő eréllyel lépett volna fel, elrendelve a leölését több ezer állatnak?
Tartalom:
- 00:00 Két-háromhetes lappangási idő után támad a betegség
- 02:22 A száj- és körömfájás vírusa még széllel is tud terjedni
- 04:28 Jó az együttműködés a magyar és szlovák hatóságok között
- 07:51 Továbbra is biztonságos húst fogyasztani
- 10:15 Fél évszázad után jelent meg újra a vírus Magyarországon
- 13:30 A rémhírek ellen is védekezni kell
- 17:33 Szigor nélkül sokat veszíthet az ország a száj- és körömfájással
- 19:40 Még a vadon élő állatok is terjeszthetik a vírust
- 22:26 A védekezés állampolgári felelősség is egyben
Néhány héttel ezelőtt ütötte fel a fejét Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájás fertőzés, ami miatt több mint ezer marhát kellett leölni az ottani telepen. Ezután Levélen is megjelent a betegség. A protokoll ott is ugyanaz, végezni kell a teljes állománnyal. Amikor stábunk ott járt, pont zajlott ez a folyamat.