Zavaros elszámolás: Magyar Péter úgy próbálja tagadni a bennfentes kereskedést, hogy nyert az Opus-részvényeken

Magyar Péter ugyan többször belengette, hogy megcáfolja a bennfentes kereskedelemre vonatkozó vádakat, de ennek a vállalásának máig nem tett eleget. Ígéretével ellentétben nemcsak a banki kimutatásait nem hozta nyilvánosságra, hanem azt a mondását is sikerült megcáfolnia, hogy csak veszített a tőzsdén. Mint azt ugyanis cikkünkben bemutatjuk, a HVG-nek Magyar Péter maga ismerte be: a bennfentes kereskedés vádjával körüllengett Opus-részvényeken bizony keresett.

A Partizán stúdiójában Gulyás Márton 2025. február 11-én szembesítette Magyar Pétert azzal a váddal, hogy bennfentes kereskedést követhetett el. Néhány nappal később pedig az Index azt is megszellőztette, hogy Opus-részvényeket vásárolhatott a bennfentes információk birtokában. A cikkben megjelenő állításokat Magyar azzal igyekezett cáfolni, hogy nem az Index által megjelölt napon (2023. július 21.), hanem csak valamivel később jutott hozzá az Opus papírjaihoz. Majd a HVG-vel azt is közölte, hogy mindezt a banki kimutatásival bizonyítani is tudja.

Azt, hogy a bennfentes kereskedés vádjára februárban még ez a hiteltelenítő elem volt érvényben, jól mutatja, hogy a 24.hu újságírója, Nagy József a Háromharmad február 14-i adásában lényegében megismételte Magyar védekező érvét:

De bocs, de hát ez neki [Magyar Péternek] is jó. Tehát hogyha van egy őrült vád róla, amit tud egy sima banki bizonylattal cáfolni, akkor neki az jó, hogyha ezt a kérdést felteszi a Gulyás [Márton], mert akkor erre el tudja mondani, hogy ez egy full kamu azért, merthogy itt a bankszámla kivonatom, gyerekek, nem akkor vásároltam a részvényeket – visszhangozta Magyar Péter szavait Nagy.

A műsor óta lassan két hónap telt el, ámde Magyar azóta sem mutatta be a bennfentes kereskedés vádját állítólag megsemmisítő banki kimutatásait.

2025. március 9-én Magyar Péter aztán egy újabb Gulyással – Márton helyett ezúttal Balázzsal – találkozott, aki ismét szóba hozta a bennfentes kereskedelmet. 

Csakhogy Magyar ekkor már utalást sem tett a februárban még csodafegyverként beharangozott banki kimutatásaira.

Hanem változtatott a kommunikációs védelmén:

A bennfentes kereskedésről azt tudom mondani, hogy nagyjából mindig veszteséges volt az én tőzsdei ügyletem, ebben nem voltam túl ügyes – mondta Magyar.

Februárhoz képest a vádat hiteltelenítő elem márciusra tehát már nem a – soha be nem mutatott – banki kimutatás volt, hanem Magyar veszteséges tőzsdei jelenléte.

Magyar Pétert cáfolja Magyar Péter

A Tisza elnöke a bennfentes kereskedelem vádját egy hónap leforgása alatt már nem a valóságban, egy kézzelfogható bizonyíték bemutatásával (banki kimutatás) akarta megsemmisíteni, hanem a kommunikációs térben. Azt állítva, hogy azért nem követhette el a bennfentes kereskedést, mert a tőzsdei ügyletei „nagyjából mindig” veszteségesek voltak.

A bennfentes kereskedelem vádja ellen puszta szavakkal vívott küzdelem egyfelől jóval gyengébb, erőtlenebb kísérlet, mintha Magyar valóságos dokumentumokkal harcolt volna. Másfelől pedig a veszteséges tőzsdei jelenlétre vonatkozó állítást nem más cáfolta meg, mint maga Magyar Péter.

Az Opus-részvényeket konkrétan megnevező Index-cikkre szánt HVG-s válaszban ugyanis a következő mondat szerepel:

[Magyar Péter] Állítása szerint az így [2023 júliusában] vásárolt részvények egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett (…).

Ezzel tehát megbicsaklik az az érvelés, hogy azért nem követhette el a bennfentes kereskedés vádját, mert veszteséges volt a tőzsdei jelenléte. 

Magyar ugyanis maga ismerte be, hogy a „viszonylag hamar” eladott Opus-papírjai nyereséget hoztak neki.

A tőzsdei üzlettel kapcsolatban azt szerettük volna megtudni Magyartól, hogy mit takar pontosan a „viszonylag hamar” időmegjelölés, a megvásárlás után mennyi tőzsdei nappal adott túl az Opus-részvényein? Valamint hogy nagyságrendileg mennyit keresett ezen a tranzakción? A Tisza elnökétől azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.