Az ukrajnai háború európai gazdasági következményei akadályozzák a magyar GDP növekedését

A KSH negyedéves GDP-adatai alapján az extrém jelentős exportkitettségű magyar gazdaság az EU-tagállamok gyenge gazdasági növekedési számainak körében maradt az év elején. A KSH közlése szerint ugyanis 2025 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye stagnált a 2024. első negyedévihez képest.

Ma tette közzé az első negyedéves GDP-növekedési jelentését a Központi Statisztikai Hivatal, amely szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán első becslése alapján.

A tájékoztatás szerint az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye. A gazdaság teljesítményét az ipar és az építőipar fékezte.

A gyenge GDP-növekedés külső tényezők összjátékának tudható be

A Magyar GDP-mutatók alacsony szintje alapvetően annak köszönhető, hogy az ukrajnai háború folytatódása miatt az EU tagállamait sújtó energiaár-emelkedés és gazdasági válsághelyzet továbbra is fennáll, ami visszafogja a döntő többségében exportra termelő magyar gazdaság fejlődését.

Az exportpiacokon tapasztalható alacsony kereslet és a beruházások visszaesése kihívást jelent a gazdaság számára.

Sajnos a német gazdaság teljesítménye nem javul és így az még nem tud érdemben hozzájárulni a hazai GDP-növekedéshez. Alapvetően az EU-ban és az eurózónában is rendkívül mérsékelt a gazdaság növekedése, és a mostani magyar teljesítmény ezért az EU-tagállamok teljesítmény átlagával egyezik meg.

Az ipar teljesítménye emiatt továbbra is gyenge, a megrendelések elmaradnak a tavalyi szinttől, így ez az ágazat visszahúzza a magyar gazdaságot. 

Bár a turizmus kiemelkedően jól teljesített az első negyedévben is, de ennek a hatása kevés ahhoz, hogy a többi ágazat gyenge eredményeit ellensúlyozza a GDP vonatkozásában.

Az év második felétől már mindenképpen számottevő GDP-növekedés várható

Az előzetes várakozások szerint az egész évre tervezett GDP-előirányzatok teljesíthetőek lesznek ha beigazolódik az a remény, hogy a növekedés fokozatos beindulása várható az ipari termelésben a nyártól kezdve. 

Az előzetes tervek szerint lehet, hogy a három nagy új magyarországi gyár (CATL, BMW, BYD) idén először már 0,6 százalékkal növelik a magyar GDP-t. Ezekben a gyárakban a sorozatgyártás ugyanis legkésőbb szeptemberre-októberre elindul. A várakozások szerint 2025-ben 7,3 ezer fő közelében alakulhat a három gyárban összesen foglalkoztatottak száma, amely a becslések szerint 2029-re éri el maximumát, mintegy 24 ezer főt.

Emellett a kormányzat gazdaságélénkítő intézkedései várhatóan az év utolsó negyedében már szintén éreztetik a hatásukat. 2025-ben összesen 300 új beruházás indul Magyarországon, amelyek összértéke 8100 milliárd forint, amiből 2025-ben 450 milliárd forint már meg is érkezik a gazdaságba.

Ugyanakkor pedig természetesen a legjelentősebb és szinte azonnali GDP növelő tényező az orosz-ukrán háború végleges békekötéssel történő lezárása lehetne. Ennek hatására ugyanis csökkennének a jelenleg a szankciók miatt túl magas energia árak. Az árak csökkenésének szinte azonnali hatása lenne, javítaná a folyó fizetési mérleget, miközben a vállalati oldalon pedig egy kiadáscsökkenés következne be, aminek érdemi hatása lenne a hazai GDP növekedésére is. Az energia árak csökkenése révén az ukrajnai háború befejezése rövid időn belül növekedési pályára állítaná a magyar ipari termelést, ami növelné az exportot, ami így összességében jelentős mértékben a hazai GDP növekedését eredményezné.