Komoly téttel bír a most induló VOKS 2025 Ukrajna EU-tagságáról, hiszen az hosszú távon határozza meg Európa, és benne Magyarország sorsát. Egy esetleges ukrán EU-tagság számos potenciális veszélyt rejt magában, amelyek Magyarországot is érintik – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzéki sajtó azt veti fel kritikaként, hogy a magyar kormány a háború kitörése előtt, illetve közvetlenül a háború kitörésekor még támogatta Ukrajna EU-tagságát. E mögött az áll, hogy akkor még nem volt szó gyorsított eljárásról, ráadásul akkor még arra a béke eszközeként tekintettek. Ma azonban a helyzet alapjaiban megváltozott: ma már gyorsított eljárásról, 2030 előtti csatlakozásról van szó, emellett a háborús helyzet miatt Ukrajna egyáltalán nem áll készen a tagságra, a békefolyamatokat hátráltatná, és a romokban lévő ország gazdasági helyzete csak további instabilitást okozna Európában.
Kiemelte: a magyar kormány határozott álláspontja azt mutatja, hogy a pragmatikus megközelítés és a nemzeti érdekek védelme továbbra is elsődleges szempont a külpolitikában.
Ukrajna EU-integrációjának kérdése nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is összetett és kihívásokkal teli probléma, amely a jövőben további vitákat generálhat az uniós tagállamok között.
A mostani véleménynyilvánító szavazás azért is fontos, mert ez világos mandátumot ad a magyar kormány kezébe az uniós tárgyalások során, határozottan tudja majd képviselni az álláspontját a magyar kormányfő.
Deák Dániel a veszélyeket sorolva elmondta, Ukrajna jelenlegi politikai helyzete rendkívül instabil, a háborús helyzet, a belső politikai feszültségek és a korrupció komoly problémákat okoznak. Egy EU-tagság esetén fennáll a veszély, hogy a tagállamok közötti egyetértés tovább bomlik, és Ukrajna nem tudja teljesíteni az EU által támasztott politikai és gazdasági követelményeket sem.
Emellett Ukrajna anyagi helyzete rendkívül aggasztó, hiszen a háború súlyosan érintette az ország gazdaságát, és a helyreállítási költségek óriásiak. Az EU-tagság nemcsak a támogatások, hanem a gazdasági reformok elvárásait is magával hozza. Ukrajna nem képes megfelelni ezeknek a követelményeknek, ez pedig nemcsak a saját, hanem az EU gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti, ami közvetlen hatással van Magyarországra is. Elég csak az agrártámogatások kérdésére gondolni, amely kapcsán egy esetleges EU-tagság jelentős forrásokat vonna el hazánktól.
Az elemző hangsúlyozta: a Tisza Párt saját szavazása a közelmúltban támogatta Ukrajna EU-tagságát, 58 százalékos támogatottságot ért el köreikben ez a felvetés. Ez a támogatás a Kollár Kinga által leleplezett Brüsszellel kötött paktum eredménye, amelynek lényege, hogy Brüsszel forrásmegvonásokkal árt Magyarországnak, amelyből a Tisza Párt politikailag profitál, és ha esetlegesen hatalomra jutnának, akkor ők már támogatnák Ukrajna EU-tagságát.
Deák Dániel szerint egy esetleges Magyar Péter-féle győzelem fordulatot hozna a magyar külpolitikában: a szuverén magyar álláspont helyett egy, a brüsszeli akarat mögé betagozódó álláspont jelenne meg. Ők már nem ellenkeznének Ukrajna EU-tagsága ügyében sem, ahogyan támogatnák a migrációt, a genderpropagandát és a háborúpárti elképzeléseket is.
Ebből kifolyólag a VOKS 2025 tétje nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai szempontból is értelmezhető: sikerül-e ellenállást felmutatni ezzel a Tisza–Brüsszel-paktummal szemben, sikerül-e megmutatni, hogy a magyarok többsége nem szeretné azt az álláspontot követni, amit Magyar Péterék szavazása mutatott.