Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA momentumos politikusok sorra jelentetik be a visszavonulásukat. Végül a párt elnöksége is arra a döntésre jutott, nem támogatja a Momentum indulását a 2026-os parlamenti választáson. Mindez nem véletlen, írja elemzésében Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője írásában azt fejtegeti, hogy „hiába van most új neve az ellenzéknek, hiába van egy új vezető, a lényeg és a felállás ugyanaz, mint amit 2022 előtt is láttunk”. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Momentum ismét életjelet mutat, a Pride melletti tüntetések során újra bekerültek a hírekbe, sőt volt olyan közvélemény-kutatás is, amely szerint a tüntetések hatására nőtt a liberális párt támogatottsága.
„Azonban egyik napról a másikra látványosan bedobták a törölközőt:
sorra jelentették be a momentumos politikusok a visszavonulásukat, végül a párt elnöksége is arra a döntésre jutott, nem támogatja a Momentum 2026-os indulását a parlamenti választáson. Mintha parancsszóra tették volna. És mindez nem véletlen...”
– írja Deák Dániel.
A Momentum 2017 elején egyik napról a másikra jelent meg a szélesebb magyar nyilvánosságban, nem is akármilyen szándékkal: meg akarták akadályozni a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezését, elindították a NOlimpia kampányt, amely aláírásgyűjtő akciót indított a budapesti olimpia ellen. 266 151 darab támogató aláírást szedtek össze, sikeresen megakadályozták az olimpiát, 2017 május elsején pedig már tízezres tüntetést tartottak a Hősök terén, Fekete-Győr András pedig az ifjú Orbán Viktorként volt ábrázolva a balliberális sajtóban, a párt vezetői – hasonlóan Magyar Péterhez és a korábbi ellenzéki reménységekhez – pedig arról beszéltek, hogy ők nemcsak kormányt, hanem ellenzéket is váltanak. Akkoriban úgy tűnt, hogy a Momentum lesz a jövő meghatározó pártja, amelyhez a külföldi hátszél is egyértelműen adott volt – írja az elemző.
Külföldről irányítják a Momentumot?
Deák Dániel rámutat, hogy már akkor megjelentek feltételezések arról, hogy a Momentum külföldről irányított formáció lehet, amikor még nem váltak hivatalosan párttá. Ennek hátterében az állt, hogy a budapesti olimpiarendezés egyik legnagyobb ellenfele Franciaország volt, akik szintén beneveztek a 2024-es olimpia megrendezésére. Adott volt az összefüggés: a franciák azért támogatnak egy, a budapesti olimpia ellen kampányoló mozgalmat, hogy végül ők rendezhessék meg az olimpiát.
Sok összeesküvés-elméletről bebizonyosodik, hogy nem elmélet, hanem gyakorlat és a Momentum esetében valóban minden jel erre utalt: rendszeres bejárásuk volt a francia politikusokhoz, a párt vezetői gyakran találkoztak magával a francia elnökkel, sőt már 2017 szeptemberében, tehát pár hónappal a párt létrejötte után már Macron kampánycsapatában fogadták őket.
Emellett 2017 októberében arról szóltak a hírek, hogy a francia elnöknek nagy tervei vannak a Momentummal, mint az akkori tudósítások fogalmaztak, egy európai pártszövetség létrehozásán dolgozott a francia elnök, és ebben magyar szövetségeseket is talált a momentumosok személyében. Már az akkori sajtócikkeknek is feltűnt, hogy a Momentum vezetői feltűnően sokat mutatkoznak Macron pártjának, az En Marchénak a képviselőivel, sőt az elnök feleségével is találkoztak – fejtegeti Deák Dániel.
Az elemző megemlíti, hogy a Momentum vezetőinek többsége vagy külföldön született, vagy huzamosabb ideig külföldön élt.
Ugyancsak látványos, hogy a Momentum minden fontos társadalmi és politikai kérdésben szóról-szóra ugyanazt képviselte, mint a globalista társaik: bevándorláspártiság, háborúpártiság, az LMBTQ-propaganda támogatása és még olyan amerikai trendeket is igyekeztek meghonosítani, mint például a BLM-mozgalom.
Összegezve: a Momentum esetében nem kell sok képzelőerős ahhoz, hogy az ember lássa, itt bizony egy kívülről irányított projektről van szó, egy olyan politikai erőről, amelyik nem a magyar választóknak, hanem a külföldi támogatóknak igyekezett megfelelni.
Deák Dániel teljes elemzését ide kattintva olvashatja.
