Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Monumentális művet jelentett meg a Századvég Kiadó Sztálinról. Fűrész Gábor arról beszélt a szerdai bemutatón, hogy Sztálin maga csinálta a történelmet, és egyetlen helyzetben sem hátrált meg, még akkor is tovább haladt, amikor a belső emberei katasztrófáról beszéltek.
Az ötlet tőlem származik, mivel hallgattam Stephen Kotkin beszélgetésiet, és rendkívül érdekes volt a történelmi perspektívája - mondta Fűrész Gábor a Sztálin című könyv bemutatóján. A Századvég Alapítvány kuratóriumi vezetője szerint több módon lehet megmagyarázni ezeknek a szörnyű embereknek a cselekedeteit, míg Kotkin azt mondta, hogy olyan forrásokat kutatott fel, amelyek korábban nem voltak ismertek, és azt találta, hogy ezek az emberek hithű kommunisták voltak.
Fotó: All That's Interesting
Mindez érdekes abból a szempontból fontos, hogy komplexebben értsük meg a XX. század történelmi tragédiáit.
Ebben a típusú vakhitben mértéktelen gőg húzódik meg - tette hozzá. A szerző felteszi azt a kérdést, mi lett volna, ha Sztálin jóval korábban meghalt volna. Kotkin szerint ebben az esetben nem történt volna meg a teljes kollektivizálás, és a szovjet rendszer sokkal hamarabb szétesett volna - ídézte Fűrész Gábor. Sztálin maga csinálta a történelmet, és egyetlen helyzetben sem hátrált meg, még akkor is tovább haladt, amikor a belső emberei katasztrófáról beszéltek - tette hozzá. Rendkívül ügyesen épített fel egy diktatúrát, és volt határozott akarata, és nem fordult vissza - mondta.
Sztálin eszméi nem tűntek el
Fűrész szerint ezek a veszélyes eszmék nem tűnnek el soha, és a kortárs világban is benne vannak. Ezek egyik része a klímváltozásra hivatkozva akarják a világot fundamentális módon átalakítani - tette hozzá. Az ideológiákat nem szabad soha lebecsülni, és félvállról venni. A XX. század megtanította nekünk, hogy a társadalmi rendszerek egyoldalú átrendezésének az ára az éhhalál, a pusztítás, és a gazdasági pusztulás lesz - mondta Fűrész.
Sztálin is hasonló módon viszonyult a világhoz. Ezek az eszmék mindig léteznek és létezni fognak.
Kotkin is igyekszik komplex személyiségként ábrázolni Sztálint. Sztálin nélkül nemcsak az oroszok, hanem a magyarok sorsa is teljesen másként alakult volna - mondta a Századvég kuratóriumi elnöke.
A kaukázusi bandita
Kolontári Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója arról beszélt a kötet bemutatóján, hogy Sztálin fokozatosan szorította ki a volt szövetségeseit a hatalomból, majd pedig fizikailag is megsemmisítette őket. Sztálin azért tudott kiemelkedni, mert egyrészt őt vették a legkevésbé komolyan, másrészt a diktátor abban is sikeres volt, hogy azé a hatalom, akié az apparátus - tette hozzá.
Ő mozgatta a kádereket, és így kiépítette a hátországát a pártban 1923-ra.
Sztálin a kaukázusi közegeben szocializálódott, és ennek a közegnek az állandó lételeme a harc, a vérbosszú hagyománya - mondta a történész. Ezt a kultúrát vitte magával, és "kaukázusi bandita" maradt a politikában is - mondta a történész.
Szalai Miklós, a kötet fordítója arról beszélt, hogy a mai oroszországi Sztálin-nosztalgia arról szól, hogy a volt diktátor nagyhatalommá tette az országot. Szólt arról is, hoy a fordítás során töb dolgot kontextusba kellett helyezni, hogy a magyar olvasók számára egyértelműek legyenek a könyv egyes részei, megjegyzései. Szalai szerint a legújabbkori történelem sem érthető meg Sztálin nélkül.
Meghatározó alkotás
A Sztálin című műben Stephen Kotkinnak végre sikerült egy olyan életrajzot megalkotni, amely minden dimenziójában méltó ehhez a ravasz, szociopata, karizmatikus diktátorhoz. A Sztálin pszichéjéről szóló szokásos magyarázatok taglalása helyett a szerző arra fókuszál, hogy Sztálin paranoiaközeli állapota hogyan tükrözte az aktuális politikai realitást: a túlnyomórészt kapitalista világgal körülvett kommunista rezsim szorult helyzetét. Kotkin ugyanakkor rámutat, hogy Sztálin tettei csak a birodalmi Oroszország tragikus történelmi kontextusában érthetők meg. Az egy évtizedes fáradhatatlan kutatómunka nyomán megszületett mű olyan meghatározó alkotás, amely megváltoztatja a Szovjetunióról, a 20. századról és magáról a történelemről való gondolkodásunkat.
