Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Fogyasztóvédelmi kérdésekben indított konzultációt a kormány nemrégiben: a pár perc alatt, online kitölthető felmérés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolására fókuszál. A 12 kérdés között megtalálhatók egyebek mellett az online csalások elleni fellépéssel, a trükkös akciókkal, az ügyfélszolgálatok működésével kapcsolatos témakörök – illetve a megtévesztő „zöld” állításokkal kapcsolatban is várják az emberek véleményét. A témában Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára nyilatkozott az Origónak.
A fogyasztóvédelmi konzultáció – emelte ki az államtitkár – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat helyezi a középpontba, és ettől a területtől nem idegen a környezetvédelem témaköre sem.
„Két kifejezetten környezetvédelmi kérdés szerepel a konzultációban. Az egyik arra a helyzetre vonatkozik, amikor valamilyen terméket vagy szolgáltatást zöldnek, környezetbarátnak, ökonak, fenntarthatónak állítanak be a gyártók, a forgalmazók – a valóságban azonban ez nem feltétlenül van így. A másik kérdés pedig azzal foglalkozik, amikor akár a környezetünkre, akár az egészségünkre veszélyes terméket hoznak forgalomba” – részletezte Raisz Anikó.
Környezetbarát, természetbarát, zöld, fenntartható, öko, bio – ezek a jelölések mind egyfajta minőséget mutatnak, ami a magyar fogyasztók számára nagyon fontos, sőt: azt látjuk, hogy egyre fontosabb. Az államtitkár szerint egy – például – környezetbarát termékért hajlandóak vagyunk adott esetben akár többet is fizetni, ám még ha ugyanannyiba is kerül, mint a környezetre„károsabb” alternatíva, akkor is piaci előnyhöz jut az a gyártó, amely, akár hamisan, de azt állítja, hogy a terméke környezetbarát.
Egyetért-e azzal, hogy a vállalkozások által egyre gyakrabban alkalmazott olyan hangzatos állításokat, amelyek egy termék "zöld", "öko", "bio", "környezetbarát" jellegére vonatkoznak, megfelelően alá kell támasztani, és fel kell lépni a fogyasztók megtévesztésére alkalmas környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat használó vállalkozásokkal szemben?
„A fogyasztó igyekszik tudatos döntést hozni, ám valójában olyan terméket vásárol meg, amellyel kapcsolatban átverték. Tehát
egyfelől becsapják a fogyasztót, másfelől egy tisztességtelen vállalkozás jut tisztességtelen versenyelőnyhöz
– ráadásul bármennyire is szeretnénk, a környezet sem jár jól” – magyarázta Raisz Anikó, utalva arra is: azért rendkívül fontos ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, mert Magyarországon egyre több termék és szolgáltatás hirdeti azt magáról, hogy környezetbarát, öko, bio – sorolhatnánk újra a fentebb említett „zöld” jelzőket.
A környezetügyért felelős államtitkár felidézte egy uniós felmérés eredményét is, amely szerint
az Európai Unióban forgalmazott termékekről, szolgáltatásokról minden második esetben hamisan állítják azt, hogy „zöld”.
A konkrétumokra áttérve felidézte: előfordulhat, hogy egy termelő, gyártó olyan díjjal vagy jelöléssel forgalmazza az árut, amelynek valójában nincs is birtokában; de lehetséges az is, hogy nem egyértelmű, megtévesztő megfogalmazással utal a termék öko, bio voltára.
Ezek közül a legfelháborítóbb, amikor egy környezetbarátnak hirdetett termékről kiderül, hogy valójában kifejezetten környezetszennyező.
Sokszor a gyártási folyamatból kiemelnek egy szakaszt, amelyre jogosan mondhatják, hogy környezetbarát – ugyanakkor előtte, utána, mellette környezetszennyező folyamatok zajlanak, amelyekről ugyanakkor hallgatnak.
„Mi ezért támogatjuk a magyar környezetbarát termékszolgáltatás-védjegyet, illetve az EU-s öko-címkét is. Ma már egyre több gyártó és szolgáltató használja ezeket a szigorúan ellenőrzött, szigorú minősítési rendszernek megfelelő védjegyeket, amelyek láttán biztosak lehetünk abban, hogy valóban környezetbarát terméket vásárolunk.
Nem kell feltétlenül csak a reklámokban bíznunk…
– fűzte hozzá Raisz Anikó. Az Origo kérdésére válaszolva ismertette azt is: a zöldállításokkal összefüggő hatósági ellenőrzések további szigorítása szükséges, hiszen „ez mindannyiunk jövőjéről szól”.
„Hogyha bárki bármit büntetlenül állíthat a termékéről hamisan, akkor nem tudjuk a fogyasztást a környezetkímélőbb termelés felé terelni, és az ökológiai lábnyomunk sem fog számottevően csökkenni.
Az online fogyasztóvédelmi konzultációban ezért is szeretnénk megtudni az emberek véleményét: jól gondoljuk-e, hogy valóban fontos számunkra a zöldgondolat közösségi szinten is.
Tényleg bosszantó-e az, ha megtévesztő módon azt állítja egy gyártó, hogy kevesebb energiát használ fel, hogy nagy mennyiségben használ újrahasznosított anyagot, hogy a termék valóban nem tartalmaz mikroműanyagot vagy egyéb veszélyes anyagot... A sort hosszan folytathatnánk”.
A konzultáció másik zöld kérdéskörével kapcsolatban, amely az emberekre vagy a természetre veszélyes termékek árusításával foglalkozik, az államtitkár elmondta:
a környezetvédelmi bírságok május elsejével jelentősen emelkedtek, azonban a kérdés az, hogy az emberek egyetértenek-e további szigorításokkal, a szigorúbb hatósági fellépéssel.
Egyetért-e azzal, hogy szigorúbban kell fellépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek az emberekre vagy a környezetre veszélyes terméket árusítanak vagy ismételt jogsértést követnek el?
A fogyasztóvédelmi konzultációban feltett 12 kérdésre online lehet válaszolni a fogyved.kormany.hu oldalon, május 23-ig.
