Gyurcsány Ferenc bejelentette azt a döntését, hogy lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be a hírt Dobrev Klára közösségi oldalán. Emellett pedig azt is közölte, hogy közel 30 évnyi házasság után elválik Gyurcsánytól.
2025. május 8-án tehát végérvényesen és hivatalosan is véget ért a baloldali politikus – miniszterelnöki posztig is felívelő – közéleti pályafutása.
A szegény sorból származó Gyurcsány Ferenc többször is mesélt nehéz gyermekkoráról, melyet az anyagi nélkülözés mellett csak tovább súlyosbított, hogy apját „négyszer-ötször” börtönbe is zárták.
Nem volt egy igen nagy gazember, csak kicsi, de azt rendesen csinálta – emlékezett vissza apja alakjára egy parlamenti felszólalásában Gyurcsány. Ugyanakkor azt már elhallgathatta, hogy az apa bűnei között ott szerepelhet egy ittasan okozott karambol is.
A nehéz családi kötelmekből való kitörési pontot Gyurcsány a politikában látta meg. A Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (KISZ) történő belépése után rohamosan kezdett emelkedni a karrierje: előbb a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. A csúcsot pedig a KISZ-jogutód Demokratikus Ifjúsági Szövetség alelnöki pozíciója jelentette, ámde a rendszerváltoztatás – egy időre – megakasztotta a politikai felemelkedés folyamatát.
1994 nyarán Gyurcsány a második feleségével – és két gyermekükkel – Balatonszepezden nyaralt, és innen járt be Szilvásy Györgyhöz a balatonőszödi kormányüdülőbe. Ahol megismerkedett Dobrev Klárával, Pesten pedig elkezdtek rendszeresen találkozgatni. Gyurcsány végül 1994 októberében hagyta el a családját, és költözött össze Dobrevvel.
A kommunista ifjúsági mozgalmár éveket követően Gyurcsány az üzleti életben helyezkedett el – a sikerességére pedig látványos hatást gyakorolt az új frigy. Cége, az Altus ugyanis 1995-ben elnyerte a hazai alumíniumiparban piacvezető Motim többségét, ehhez azonban szükség volt a Magyar Hitelbanktól szerzett közel 700 millió forintos hitelre. Márpedig a bank igazgatótanácsi elnöke ekkor nem más volt, mint Dobrev édesanyja, Apró Piroska.
Az anyós, Apró Piroska hathatós közbenjárására pedig nemcsak Gyurcsány üzleti sikerei szaporodtak meg, de visszakerült a posztkommunista baloldal véráramába is.
A 2002-es választásra készülő Medgyessy Péter kampánystábjában ugyanis – Dobrev Klára mellett – Gyurcsány is fontos szerepet kapott. A választási győzelmet követően aztán a fizetség sem maradt el, hiszen Gyurcsány előbb miniszterelnöki tanácsadó, majd ifjúsági és sportminiszter lett. 2004-re azonban olyannyira megromlott Medgyessy és Gyurcsány viszonya, hogy Medgyessy még a miniszteri pozíciójából is el akarta távolítani. Az ekkor kirobbanó koalíciós vita végül Medgyessyt sodorta el, a hatalmi harcok hullámain Gyurcsány pedig felkapaszkodhatott a miniszterelnöki székbe.
Gyurcsány kormányfővé válását az ellenzékben lévő fideszes politikusok közül sokan főnyereményként értelmezték. Csakhogy – mint később aztán az őszödi beszédből kiderült – Gyurcsány fedezet nélküli sikerkampányba kezdett, középpontba állítva a dübörgő gazdaságot, az ugrásra kész pannon pumát. Az eredmény pedig az MSZP-SZDSZ-koalíció győzelme lett – ezzel a kormányon lévő pártok a rendszerváltoztatás óta először tudták megőrizni hatalmukat.
Holott a minket irigyel egész Európa kezdetű propagandaszövegek mögött felsejlő kormányzati teljesítmény már a választásokat megelőzően is meglehetősen halovány volt. Itt elég csak utalni a 2005-ös érettségi botrányra, amikor a tételsorok már jóval a vizsgák előtt felkerültek az internetre. Ennek emblematikus jeleneteként a köztelevízió műsorvezetője Magyar Bálint oktatási miniszternek élő adásban nyújtotta át a matematika tételsort – a vizsga előtti estén. [Végül a matematika érettségit meg is kellett ismételni – a szerk.]
Gyurcsányéknak azonban – ismét csak az őszödi beszédet idézve – sikerült „a szarból” visszahozniuk a kormányzást, és „trükkök százaival” a vágyott győzelem sem maradt el.
Csakhogy ezzel párhuzamosan a mélyrepülés is megkezdődött. A jólét és emelkedő életszínvonal látszatát keltő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ugyanis az államháztartási hiány mértéke 2006-ban elérte a 9,2 százalékot – amivel világviszonylatban a második legrosszabb eredményt produkálta a Gyurcsány-kormány.
A hiány visszaszorítására megszorító csomagot kellett bevezetni, aminek következtében viszont földbe állt a gazdaság teljesítménye. Számszerűsítve mindez úgy néz ki, hogy a hazai GDP 2007-ben egyáltalán nem nőtt – miközben a szlovák gazdaság 10 százalék feletti bővülést ért el. A magyar gazdaság addigra tehát már rég romokban volt, amikor a világra köszöntött 2008-ban a válság.
Az MSZP-SZDSZ 8 évnyi kormányzásának eredményeként a magyar életszínvonal egy százalékkal került közelebb az uniós átlaghoz, miközben ugyanez az érték Szlovákiában 18, Észtországban pedig 12 százalékos felzárkózást mutatott.
Gyurcsány Ferenc valójában mindig is inkább a bűvészmutatványaival ért el sikereket a politikai színpadán, mintsem a tényleges kormányzati teljesítményével. A róla könyvet író Debreczeni Józsefnek például azzal hencegett, hogy 2001-ben ő volt a szellemi atyja a – román állampolgároknak is munkalehetőséget biztosító – Orbán-Nastase-paktum megtámadásának. Gyurcsány ugyanis rábeszélte Medgyessyéket, hogy forduljanak szembe a megállapodással, és kezdjenek bele a „23 millió román” beözönléséről szóló, idegenellenes kampányba.
De ugyanígy Debreczeninek vallott arról is, hogy neki köszönhető az úgynevezett köteles beszéd, amikor az MSZP azzal vádolta meg Kövér Lászlót, hogy akasztani akar. A könyvben ugyanakkor maga Gyurcsány is elismeri, hogy „Kövér nem akar akasztani”. Ámde „egy kis rossz szándékkal” addig forgatja a fideszes politikus szavait, amíg a beszéd már az akasztási szándékkal kerül be a köztudatba. Végül köteles tüntetést is szerveznek Kövér ellen.
A gyűlölet felszítására szolgáló trükkök azonban a romló gazdasági kilátások, az életszínvonal csökkenése és az őszödi beszéd kiszivárgása után már rendre besültek.
Így hiába próbálta meg a rendőrség a Kossuth téri tüntetőket a Fidesz október 23-i rendezvényéről távozó polgárokra rászorítani 2006-ban, a karhatalom brutalitását megörökítő képsorok mindent felülírtak. Ami után a magyarok ellenszenve már nem a beözönlő „23 millió románra” vagy az „akasztani akaró” Kövér Lászlóra irányult, hanem a gazdasági nehézségéken úrrá lenni képtelen, „szemkilövető” Gyurcsány Ferencre.
Az MSZP 2009. március 21-én tartott kongresszust, amin Gyurcsány Ferenc „új miniszterelnök keresésére” tett javaslatot, ez pedig lényegében a lemondását jelentette.
A Fidesz 2010-es, kétharmados győzelmét követően 2011-ben kilépett az MSZP-ből, és leghűségesebb társaival megalakította a Demokratikus Koalíciót.
Új pártjával azonban komolyabb eredményeket már nem, legfeljebb részsikereket tudott felmutatni.
Ezek közé sorolható, hogy a 2014-es választások előtt – az összefogást skandáló híveivel – sikerült kizsarolnia, hogy közös listán indulhasson a többi baloldali párttal. Holott egy önállóan induló DK számára minden valószínűség szerint megugorhatatlan akadályt jelentett volna az 5 százalékos bejutási küszöb elérése. A 2019-es EP-választáson aztán az ellenzék vezető erejévé lépett előtt a Gyurcsány-párt, és 4 képviselőt tudott kijuttatni Brüsszelbe. Csakhogy a baloldal egységfrontba tömörült a DK-val szemben. Így hiába nyerte meg az előválasztás első fordulóját Dobrev Klára, a második Karácsony Gergely – máig bármiféle magyarázat nélkül – visszalépett a harmadik Márki-Zay Péter javára, ami végül a hódmezővásárhelyi polgármester végső győzelmét, és miniszterelnök-jelöltté válását eredményezte.
Az ellenzék újabb, 2022-es bukását követően a DK az árnyékkormány megalakításával tett még egy utolsó kísérletet a baloldali térfél feletti uralom megszerzésére. Néhány közvélemény-kutatás mért is a pártnak 20 százalék körüli támogatottságot, Magyar Péter színre lépése azonban végérvényesen összezúzta a domináns pozícióról szőtt terveket.
És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról – villantotta fel a politikától való visszavonulása utáni terveit Gyurcsány az őszödi beszédben.
Amit ha nem is maradéktalanul teljesített be, hiszen nem a modern magyar baloldalról, és még a visszavonulása előtt, de valóban megjelentetett egy krimit – Kate Vargha álnéven – A kereszt halála címmel. Utoljára ekkor tudott bekerülni Gyurcsány a hírekbe.