Gyurcsány Ferenc, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnépszerűtlenebb politikusa lett. Dobrev Klára csütörtökön bejelentette Gyurcsány Ferenc teljes visszavonulását a közélettől. Valamint azt is, hogy feleségével, Dobrev Klárával elválnak. Gyurcsány lemondott a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki és frakcióvezetői tisztségéről, valamint országgyűlési képviselői mandátumáról is. Ezzel lezárult egy több mint négy évtizedes politikai pálya, amely során Gyurcsány KISZ-titkárból az ellenzéki politikai térfél meghatározó alakjává vált. Most bemutatjuk a bukott kormányfő legnagyobb botrányait.
A 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt a Magyar Szocialista Párt frakciója zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. A győzelmi hangulat gyorsan elpárolgott, Gyurcsány Ferenc programbeszédében ugyanis százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetett még az önkormányzati választások előtt. Mivel népszerűségvesztéstől tartottak, főként a vidéki polgármesterek részéről ellenállás fogalmazódott meg. Gyurcsány 25 percben reagált az elhangzottakra, ez a felszólalás kapta később a közbeszéden az „őszödi beszéd” elnevezést.
A beszéd azért volt sokkoló hatású, mert maga a miniszterelnök vallott arról, mégpedig trágár stílusban, hogy milyen hatalomtechnikai játszmákkal, trükkökkel sikerült pozícióban maradnia, eltitkolva a nyilvánosság és saját pártja elől is az ország valós gazdasági helyzetét, és azt, hogy kormányának nincs ötlete arra, mit kellene tenni.
A miniszterelnök többek között ezt mondta:
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.
Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"
Gyurcsány azt is mondta: "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett
hazudtunk reggel, éjjel meg este.
A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy
Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően nem sokkal megkezdődtek a tüntetések is. A kezdetekben pár ezer ember, másnap már tízezren gyűltek össze Gyurcsány és a kormánya lemondását követelve. A tüntetők szeptember 18-án elfoglalták a Magyar Televízió székházát. A demonstrációk a következő napokban is folytatódtak.
A rendőrterror 2006. szeptember közepétől egyre erősödött.
SZEPTEMBER 19-ÉN AZ MSZP AKKORI SZÉKHÁZÁNÁL MÁR LOVASRENDŐRÖK OSZLATTAK, AZ ÖSSZECSAPÁSOK SORÁN 69-EN SÉRÜLTEK MEG.
A legnagyobb rendőri túlkapások október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, következtek be. A fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen, amelynek képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a brutális fellépésre.
A további tiltakozások megfékezésének érdekében kiürítették a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Mindezt azzal magyarázták, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel garantálni. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.
A Fidesz - amely ekkor a legnagyobb ellenzéki párt volt - az Astoriánál tartott saját ünnepi megemlékezést. A rendőrség viszont tudatosan ebbe az irányba szorította a Deák térnél tiltakozókat, így a két csoport találkozott egymással. Az így felduzzadt és összekeveredett tömeget a rendőrség váratlanul brutálisan verni kezdte, majd lovasrohamot is vezényeltek a jórészt békés megemlékezők ellen, ahol babakocsit toló anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.
A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek.
Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.
Több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek. Cs. Attila, akinek kilőtték az egyetlen ép szemét, néhány évvel később öngyilkos lett.
A BALSAI-JELENTÉSBŐL AZÓTA MÁR TUDJUK, HOGY TERRORCSELEKMÉNYEK TÖRTÉNTEK 2006. OKTÓBER 23-ÁN BUDAPEST BELVÁROSÁBAN
- ezt Balsai István korábbi igazságügyi miniszter, későbbi alkotmánybíró hozta nyilvánosságra a 2006. őszi utcai zavargássorozat körülményeit vizsgálva. Balsai szerint "megalapozottan feltehető", hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan hajtotta végre a túlkapásokat.
BALSAI SZERINT A RENDŐRÖK "LEGFELSŐBB POLITIKAI UTASÍTÁSRA", VAGYIS GYURCSÁNY FERENC PARANCSÁRA CSELEKEDTEK.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak adott interjújában arról beszélt, hogy ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.
A bevetett fegyverek közül a szemkilövetésre is használt vadászfegyverekről és a gumilövedékekről szakértők is megállapították, hogy élet kioltására is alkalmasak voltak. Ráadásul az arcukat eltakaró és azonosító nélkül.
RENDŐRÖK SZÁMTALAN ESETBEN SÚLYOS SÉRÜLÉSEK OKOZÁSA CÉLJÁBÓL FEJMAGASSÁGRA LŐTTÉK KI NEMCSAK A GUMILÖVEDÉKEKET, HANEM A KÖNNYGÁZGRÁNÁTOKAT IS.
Egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt szadista módon avatkoztak az eseményekbe.
A BLAHA SÖRÖZŐ VENDÉGEIT ÉJJEL A RENDŐRSÉG AZ UTCÁRA KERGETTE, HOLOTT SEMMI NEM UTALT ARRA, HOGY A TÜNTETÉSEKHEZ KÖZÜK LETT VOLNA. AZ UTCÁN RENDŐRÖK SORFALA FOGADTA A MENEKÜLŐ EMBEREKET, ÜTLEGELNI, RUGDOSNI KEZDTÉK ŐKET, GUMILÖVEDÉKEKET LŐTTEK KI RÁJUK KÖZVETLEN KÖZELRŐL.
Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek. Megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre.
AZ OKTÓBER 23-I ESEMÉNYEK SORÁN MEGSÉRÜLTEK SZÁMA MEGHALADTA A 150-ET. HIÁBA ÉLTEK TÖBB SZÁZAN IS PANASSZAL BÁNTALMAZÁSUK MIATT AZ ÜGYÉSZSÉGEN, A SISAKBAN, MASZKBAN, AZONOSÍTÓSZÁM NÉLKÜL OSZLATÓ RENDŐRÖK TÖBBSÉGÉT NEM LEHETETT AZONOSÍTANI.
Gyurcsány Ferenc és a baloldal kormányzásának legsötétebb időszaka 2006-ban az őszödi beszéddel kezdődött. A szocialista miniszterelnök azt követően szólalt fel az MSZP-frakció zárt ülésén, hogy csak csalással tudta megnyerni az MSZP az országgyűlési választásokat. Mivel a beszéd nem szivárgott ki azonnal, a második Gyurcsány-kormány júniusban letette az esküt, ezt követően pedig 2006 júniusában az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén brutális megszorításokat tartalmazó csomagot jelentettek be.
Kiderült, hogy
30 százalékkal emelik a háztartási gáz, illetve 10–14 százalékkal a villamos energia árát, a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező embereknek pedig különadót kell fizetniük.
Az áfa akkori 15 százalékos kulcsát szeptember elsejétől 20 százalékra emelték, az eva kulcsát 15-ről 25 százalékra növelték, bevezették az ingatlanadót, a korábban beígért adócsökkentési programot pedig elhalasztották.
Túlzás nélkül állítható, hogy Gyurcsány Ferencék lerombolták a magyar egészségügyet. Drasztikusan csökkent a minimálbér reálértéke, és mivel az egészségügyi dolgozók bére sem növekedett, ezért több ezer orvos és ápoló hagyta ott a magyar egészségügyet. Az egészségügyet érintő megszorítások miatt több tucat kórházat zártak be, háromezer orvost és hatezer szakdolgozót rúgtak ki. Szintén jelentős károkat okoztak a magyar családoknak, mivel eltörölték a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, míg a háromgyerekesek esetében 60 százalékkal csökkentették. Nagy csapás volt az is, hogy az egekbe emelték a tankönyvek árát.
A baloldal két év alatt 14 ezer tanárt tett munkanélkülivé, és száz iskolát záratott be, további 748-at szüntetett meg vagy olvasztott be más intézményekbe.
Ennek következtében hirtelen ezer olyan település lett, ahol nem volt iskola. Hasonló sors várt az óvodákra a baloldali kormányzás alatt: 283 óvodát zárattak be, 1191 óvónőt tettek utcára. Ezt követően egyetemi tandíjat vezettek be, amit később csak a Fidesz által kezdeményezett népszavazásnak köszönhetően sikerült megszüntetni. 2008 októberében újabb megszorító csomagot vezetett be Gyurcsány, amely gyakorlatilag az államcsőd beismerése volt. Ennek részeként az állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát (80 ezer forintban) és a jogosultak körét.
Gyurcsány Ferenc plágiumügye 2012 tavaszán tört ki, amikor azzal vádolták, hogy ugyanabban a témában írt szakdolgozatot, mint az akkori sógora. Gyurcsány Ferenc 1984-ben írta meg szakdolgozatát "A Balaton-felvidék szőlészete és borászata" címmel. Volt sógora, Rozs Szabolcs négy évvel korábban szintén a Balaton-felvidék borászatáról írt. A Pécsi Újság 2012. április 2-i cikkében kétségbe vonta, hogy Gyurcsány egyáltalán adott be szakdolgozatot. Geresdi István, a Pécsi Tudományegyetem tudományos karának dékánja elmondta a Pécsi Újságnak, hogy nem találták meg Gyurcsány dolgozatát. Továbbá hozzátette, hogy egyedül az ő dolgozata hiányzott. Április 3-án Gyurcsány megosztott egy oldalt az egységnaplójában, amelyben az állt, hogy beadta a szakdolgozatát.
Azt is állította, hogy nem tudta, hol van a szakdolgozata, de megpróbálja megkeresni. Két héttel később, április 13-án bejelentette, hogy nem találta meg a dolgozatot.
Április 27-én a Hír TV bejelentette, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy Gyurcsány volt sógora, Rozs Szabolcs már készített egy hasonló című és témájú szakdolgozatot. Három nappal később, április 30-án a Hír TV bejelentette, hogy átnézték és összehasonlították a dolgozatokat, és Gyurcsány dolgozata (a meglévő tartalomjegyzék alapján) hasonlít Rozs Szabolcs dolgozatának első feléhez.
A Fittelina-botrány
A budai, Apró-Gyurcsány-villa felújításának történetét a Magyar Nemzet írta meg még 2005-ben. A lap szerint a Gyurcsány házaspár 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t. Később Dobrev átengedte az Apró-Gyurcsány villa hasznosításának jogát a Fittelina Kft.-nek - amelynek tulajdonosai és tisztviselői ők maguk voltak -, és így 159 négyzetméteres lakásának a bérbeadási jogát is. Ezt a jogot 16 millió forint értéken tartották nyilván a cégben egészen 2000-ig.
Ez alapján évi 2,6 millió forintot költségként írhattak le a vállalkozás bevételeivel szemben, így minden évben több millió forinttal tudták csökkenteni a befizetendő társasági adót.
Bérlők hiányában azonban alaposan feltételezhető, hogy a saját cégükkel kötött megállapodás színlelt szerződés volt, amire azért volt szükség, hogy éveken keresztül lehetővé tegye Gyurcsánynak és feleségének az adófizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését.
Egy színlelt ügylet azonban még más adóelkerülésre is kiváló lehetőséget teremthetett.
A cégnek ugyanis azt is megengedték, hogy a villán felújítást és értéknövelő beruházást végezhet akkor, ha az ingatlan eredeti funkcióját megtartja. A Fittelina Kft.-nek nem esett nehezére ezt betartani, hiszen a villa eredeti funkciója az első pillanattól kezdve az volt, hogy laknak benne.
Mivel Gyurcsányék vállalkozásuk költségén építették át Dobrev és édesanyja, Apró Piroska tulajdonában lévő villát, cégköltségen értek el jelentős mértékű gazdagodást magánvagyonukban.
A Fittelina Kft. a beruházás több mint 10 millió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól, amit magánszemélyként nem tehettek volna meg. Mindezek mellett pedig a miniszterelnök cége (Altus Zrt.) így csökkentette a társaságiadó-alapját a luxusberuházás alapján elszámolásra kerülő többmilliós értékcsökkenés összegével.
Ezek az adóügyletek azonban kizárólag azon a Dobrev Klára és Gyurcsány közötti megállapodáson alapulnak, amely szerint Dobrev egészen 2002-ig átadta lakásának kizárólagos bérbeadási jogát a Fittelina Kft.- nek.
Bérlők hiányában viszont joggal feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés alapján elvégzett beruházás után volt lehetősége a cégnek visszaigényelni az áfát.
2003-ban a Fittelina Kft.-t beolvasztották a Gyurcsány tulajdonában lévő Altusba.
1995 novemberében privatizálta az Altus az 1400 embert alkalmazó Magyaróvári Timföldgyárat és Műkorund Rt.-t (Motim), decemberben pedig egyszerűsített privatizációval került az Altushoz a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt.
A Motim privatizációjánál fontos szerepet játszott a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (MHB) igazgatótanácsi elnöke, Apró Piroska, Gyurcsányné édesanyja, ugyanis az MHB folyósította a hitelt az Altusnak a Motim megvásárlásához.
Ellentmondásos tény, hogy miközben a DK mostanában rászorultsági alapon alacsonyabb energiaárakat követel, Gyurcsány kormányzása idején mindez sajátosan valósult meg. Gyurcsány Ferenc, tehát az akkori kormányfő cége, a Motim, mely – néhány másik nagyfogyasztóval együtt – egy 2007. decemberi megállapodás alapján az „elvileg legalacsonyabb" hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető árnál is olcsóbban vásárolhatott áramot – írta a Magyar Nemzet.
Eközben a lakossági áramárak a nyolcéves baloldali kormányzás időszaka alatt megduplázódtak.
A Welt 2000 egy kis budaörsi kft-ből lett a 2002-2010 közötti baloldali kormányok számára nagyon fontos informatikai vállalkozás.
Ez a cég készítette a magyar EU-s csatlakozásra azt a szoftvert (EMIR), amin keresztül a Brüsszelből érkező pénzek kifizetését és a teljes pályázati rendszert működtették.
Az EMIR körüli botrányról elsőként az Origo számolt be még 2017. május 14-én. Akkor azt írtuk, hogy akár 18 milliárd forintot is visszakövetelhet Magyarországtól az Európai Bizottság, mert szabálytalan közbeszerzésekre bukkantak a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor. Az ellenőrző főigazgatóság akkor arra a megállapításra jutott, hogy a megvalósításánál súlyos szabálytalanságok és hibák is történtek.
Az ebben érintett szerződések teljes összege 28,4 milliárd forint volt.
A főigazgatóság által készített dokumentumban az volt olvasható, hogy 2003. július 25. és 2008. december 31. között sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére. Ezek teljesítése egészen 2015 decemberéig tartott.
A 8 darab szerződés közül hármat (az első a 93/2004., a második 71/2005., a harmadik pedig 43/2007. szám alatt futott) nem más, mint Heil Péter szignózott. Az első kettőt még mint a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságának vezetője írta alá, a harmadiknál már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesi minőségében járt el. Ezek értéke 234 millió forint, 820 millió forint és 2,5 milliárd forint volt.
Heil azért érdekes szereplő, mert a karrierjét nyomon követve klasszikus baloldali káderkép rajzolódik ki: 2002–2007 között az NFÜ és jogelődje elnökhelyetteseként működött, majd dolgozott az önkormányzati és területfejlesztési, a nemzetgazdasági, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumokban, aztán pedig a Miniszterelnöki Hivatalban kötött ki, ahol szakállamtitkár és kabinetfőnök is volt.
A 2010-es kormányváltás után aztán az Altus Zrt.-hez igazolt mint tanácsadási igazgató. Az Altus Zrt. a Gyurcsány család üzleti érdekeltségeinek zászlóshajója.
Heil Péter és a Gyurcsány család persze nem az Altusban ismerkedtek meg egymással, hiszen
Dobrev 2002-től ugyancsak az NFÜ jogelődjének, a kacifántos nevű Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyetteseként volt tevékeny egészen 2004 augusztusáig, amikor is Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor lemondott a posztjáról.
Itt pedig most fontos tisztázni Gyurcsányné szerepét az ügyben. Gyurcsány neje ugyanis nem pusztán „mezei" elnökhelyettese volt az NFÜ jogelődjének, hanem a szervezeti ábra tanúsága szerint a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-sztorit gondozta, közvetlenül a támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettes, vagyis Gyurcsányné alá tartozott. Kollégái ennek kapcsán még 2008-ban is arról beszéltek, hogy
Gyurcsány felesége „szívügyének" tekintette az EMIR fejlesztését, olyannyira, hogy ha például valamilyen más intézménynél elakadt a folyamat, akkor „nem restellte személyesen felvenni a telefont", hogy ráncba szedje a folyamatokat.
A személyes visszaemlékezéseken túl írásos nyoma is van annak, hogy Dobrev fokozott odafigyeléssel viseltetett a monitoringrendszer iránt: a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontoknál kivétel nélkül Dobrevszerepelt témafelelősként, ő mondta a bevezetőt, és ő válaszolt a többiek kérdéseire is.
Összefoglalva tehát Heil Péter és Dorev meghatározó szerepet játszottak az EMIR életében és az ennek kapcsán a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások tető alá hozásában.