Haltetemek tornyosulnak az Akolszögi Holt-Tisza partján

Az Akolszögi Holt-Tisza partján halomban állnak az elpusztult halak, ami komoly aggodalmat kelt a helyiek körében. A haltetemek tömeges megjelenése mögött egy gombabetegség és a kedvezőtlen környezeti viszonyok állnak, amelyek jelentős pusztulást okoztak a holtágban élő halállományban.

Az Akolszögi Holt-Tisza partján több mint 4 mázsa haltetem hever felhalmozva, főként busák tetemei borzolják a helyiek kedélyeit. A horgászok több mint másfél hónapja gyűjtötték össze a holtágban elpusztult halakat, melyek azóta is a parton bomlanak, terjesztve a kellemetlen szagot és aggodalmat – írja a Délmagyar. 

Az Akolszögi Holt-Tisza partján több mint 4 mázsa haltetem hever felhalmozva, főként busák tetemei borzolják a helyiek kedélyeit.
Fotó: Unsplash

 

A busák tömeges pusztulása egy gombabetegség következménye, amely a télen legyengült halállományt érintette. 

A szakértők szerint a busák, melyek főként planktonfogyasztók, a téli planktonhiány miatt legyengültek, így könnyebben megfertőződtek a kórokozóval. Ez a folyamat nem kapcsolható közvetlenül az alacsony vízszinthez, noha az Akolszögi Holt-Tisza vízszintje jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. 

Az Akolszögi Holt-Tisza területe hivatalosan 52 hektár, azonban jelenleg csupán mintegy 10 hektárnyi rész áll víz alatt. Ez annak köszönhető, hogy a holtág csak a Tisza magasabb vízállásakor töltődik fel, az utolsó jelentős árhullám pedig több mint 400 napja volt. A víz hiánya miatt a holtág egyes részei már kiszáradtak, és növényzet nőtt a korábbi vízfelületen, ami tovább nehezíti a halak életfeltételeit. 

Miért maradtak a haltetemek a parton? 

A halpusztulás után a helyi horgászok igyekeztek összegyűjteni a tetemeket, azonban mire a szakértők értesültek a helyzetről, a halak már erősen bomlásnak indultak. A folyamatot tovább gyorsította a bomlás során megjelenő csonticsigák (csontik), így a haltetemek végül a parton maradtak, ahol erős szagot árasztanak és fertőzésveszélyt hordoznak. 

A helyzet megoldásához várják a Tisza következő árhullámát, amely természetes módon feltölthetné a holtágat és javítaná a vízminőséget. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége elnöke elmondta, hogy amennyiben nem érkezik elegendő víz, kármentesítő vízpótlással próbálják majd megmenteni a halállományt. Emellett a holtág rettentően iszapos és akadós, így a halmentési munkálatok is jelentős nehézségekbe ütköznek. 

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Az Akolszögi Holt-Tisza népszerű helyszín a horgászok körében, akik áprilisban több mint 500 kilogramm pontyot telepítettek a vízbe. Bár a haltetemek látványa és a tömeges pusztulás aggasztó, a szakemberek bíznak benne, hogy a közelgő árhullám és a megfelelő beavatkozások segítenek megőrizni a halállományt és a holtág természetes élővilágát.