Honvédelem napja: emlékezünk, de már a jövő hadseregét építjük

Május 21-én, a magyar honvédelem napján 1849 hősei előtt tisztelgünk, akik visszafoglalták Budát az osztrák csapatoktól. Buda visszafoglalása nemcsak haditett volt, hanem egy nemzet hitvallása azt szimbolizálta, hogy meg tudjuk és meg akarjuk védeni magunkat. Ezen a napon ezt a hitet idézzük fel évről évre. A múlt mellett azonban a jövőről is érdemes beszélni: 2017 óta zajlik a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely a magyar haderő megújítását tűzte ki célul. De hol tartunk most? Mit hozott a közel nyolcéves modernizáció?

1849 hősei: a Honvédelem Napjának történelmi háttere 

1849. május 21-én a magyar honvédsereg diadalt aratott: a Görgey Artúr vezette csapatok 17 napos hősies ostrom után visszafoglalták Budavárt az osztrákoktól. A győzelem nemcsak katonai bravúr volt, hanem a szabadságharc egyik legfényesebb pillanata is – jelképes erejét az adta, hogy a magyarok újra birtokba vették az ország ősi fővárosát. A védők makacs ellenállása, Hentzi tábornok kegyetlensége – aki a várból a pesti polgári épületeket lövette –, valamint a kitartó harc próbára tette a honvédeket, de a magyar tüzérség és a rohamozó alakulatok végül áttörték a falakat. Bár a győzelem katonailag nem hozott döntő fordulatot, erkölcsi és nemzeti jelentősége óriási volt. Tragikus párhuzamként ugyanakkor épp ezen a napon kérte Ferenc József császár Oroszország segítségét – és nemsokára elindult az a több mint 200 ezres intervenciós sereg, amely végül eltiporta a magyar szabadságharcot.  

1849. május 21-én, 17 napos hősies ostrom után a magyar honvédsereg visszafoglalta Budavárat az osztrák csapatoktól. A győzelem katonailag nem hozott döntő fordulatot, de erkölcsi és nemzeti jelentősége óriási volt: a magyarok visszanyerték ősi fővárosukat. Az ostrom során a védők makacs ellenállása és Hentzi tábornok kegyetlen ostroma ellenére a honvédek áttörték a falakat – az akarat és a kitartás diadalát aratták. Május 21. ezért nemcsak a diadal, hanem a magyar önrendelkezésért vívott küzdelem szimbóluma is – a Honvédelem Napja. 

Zrínyi 2026: válasz a múlt örökségére 

A Honvédelem Napja a múltra emlékeztet, de 2017 óta a jövő építésének is szimbóluma lett. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program célja, hogy a rendszerváltás utáni hanyatlásból kiemelje a magyar haderőt. A 2010-es évek elején például mindössze 17 tartalékos katonája volt az ország haderejének – ez volt a mélypont. 

Lynx gyalogsági harcjárművek és a Leopard harckocsik közös feladatvégrehajtása a Magyar Honvédség Veszprém melletti lő- és gyakorlóterén 2025. május 15-én. (Fotó: Katona Tibor / MTI Fotószerkesztőség)

Simicskó István akkori honvédelmi miniszter szerint a Zrínyi 2026 az elmúlt 25 év legkomplexebb védelmi fejlesztési programja, amely a haderő létszámának, felszerelésének és technikai színvonalának egyidejű fejlesztését tűzte ki célul – több mint 3500 milliárd forintos költségvetéssel. 

Az elmúlt években Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vezetésével a Magyar Honvédség átfogó modernizációja és megerősítése zajlott, amely a Zrínyi 2026 program célkitűzéseit követve a haderő képességeinek hadműveleti szintre emelését tűzte ki célul. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédségnek nemcsak a NATO elvárásainak kell megfelelnie, hanem a régió meghatározó katonai erejévé is kell válnia, amely képes garantálni a magyar emberek biztonságát akár háborús helyzetben is.

Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek vasúti berakodása és átcsoportosítása a hódmezővásárhelyi vasútállomáson 2025. május 6-án. Összesen 23 darab Lynx vesz részt az MH 30/1. Gránátos Zászlóalj Bakonyba kihelyezett, június 4-ig tartó kiképzésén. (Fotó: Lehoczky Péter / MTI Fotószerkesztőség)

Légi, szárazföldi és hadiipari fejlesztések: a legfontosabb eredmények 

Az elmúlt években számos fontos beszerzés történt: 

• 44 db Leopard 2A7 harckocsi 
• 24 db PzH 2000 önjáró tarack 
• 36 db új többfunkciós helikopter (H145M és H225M) 
• 172 db Lynx gyalogsági harcjármű (2022-től 2029-ig, zömében magyar gyártásban) 
• Zlin típusú kiképzőgépek a pilótaképzés újraindításához 

Airbus H225M szállító helikopter bemutatója a Duna felett az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén rendezett légi parádén 2024. augusztus 20-án. (Fotó: Purger Tamás / MTI Fotószerkesztőség)

Emellett hazánk hadipara is újraéledt: 

• Zalaegerszegen felépült Európa egyik legmodernebb harcjárműgyártó és tesztüzeme (Rheinmetall Lynx gyártására) 
• Várpalotán épült az egyik legnagyobb európai lőszer- és robbanóanyaggyár, amelynek bővítése jelenleg is folyamatban van
• Kiskunfélegyházán cseh licenc alapján kézifegyvergyártó üzem működik 
• Budapesten digitális és szoftverfejlesztő központ épül 
• Szegeden új hadiipari centrum kialakítása van napirenden 

Toborzás, béremelés és NATO-kötelezettségek 

A fejlesztés nemcsak technikai, hanem humán oldalon is látványos eredményeket hozott: 

• 2024-ben több mint 4500 új tartalékos katona csatlakozott a honvédséghez 
• A katonák átlagbére háromszorosára nőtt 2010 óta 
• 2022-ben és 2024-ben kétszámjegyű béremelés történt 
• 2026-tól bevezetik a hathavi egyszeri juttatást („fegyverpénzt”) a kiképzést teljesítőknek 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b) és Böröndi Gábor vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke a Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár lövészetének zárógyakorlatán a hajmáskéri Nullponti Lő- és Gyakorlótéren 2024. november 14-én. (Fotó: Kovács Tamás / MTI Fotószerkesztőség)

Magyarország 2024-ben teljesítette a NATO-vállalását is: a védelmi kiadások elérték a GDP 2 százalékát. A Zrínyi 2026 nemcsak hazai célt szolgál, hanem a szövetségi elvárásoknak is megfelel. Az olyan hadgyakorlatok, mint az Adaptive Hussars 2025, az új képességek bemutatását és a szövetségesek közötti együttműködést is erősítik.