Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÁder János Kék bolygó című podcastműsorában szakértők elemezték, hogyan vált Kína globális technológiai nagyhatalommá, és miért jelent egyre komolyabb kihívást a Nyugat számára az ázsiai ország előretörése a zöld energia, e-mobilitás és mesterséges intelligencia terén.
Kínában központi politikai kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság, miközben energiatermelésük az elmúlt húsz évben megötszöröződött, és az ázsiai ország adja a világ ipari termelésének 31 százalékát – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének vendége, Salát Gergely egyetemi oktató, sinológus azt mondta, Kínában politikai kérdéssé vált a környezetvédelem, mert rájöttek arra, hogy ha nem változtatnak eddigi felfogásukon, akkor megfulladnak. Kifejtette: Kínában az 1950-es évektől kezdve a környezeti, környezetvédelmi kérdéseket alárendelték a gazdasági fejlődésnek, a 2000-es évek elején azonban kialakult egy igény a változásra. Megértették, hogy hiába a gazdasági növekedés, ha annak egy részét a környezeti pusztulás megállítására kell felhasználni.
Áder János felidézte:
A kiotói klímamegállapodás alól Kína felmentést kapott; abban az időben még fejlődő országnak számított, mára viszont Kína lett a legnagyobb kibocsátó.Míg Kína 2013-ban a villamos energia 75 százalékát szénerőművekben állította elő, ez ma 59 százalék úgy, hogy energiaigényük rendkívüli mértékben nőtt.”
Salát Gergely azt mondta, Kína energiatermelése az elmúlt húsz évben megötszöröződött, és ennek a felét még mindig szénerőművekben állítják elő. Örvendetes azonban – jelezte –, hogy nő a megújulók aránya: a villamosenergia-előállítás 18 százalékát adják a nap-, szél- és vízerőművek. Kitért arra:
Kína célja, hogy 2030 előtt elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ra vállalták a karbonsemlegességet, ami állami program lett. A környezetvédelmet politikai szintre emelték, prioritássá tették, ezért hatalmas összegeket fektetnek a zöldenergia-technológiák kifejlesztésébe és az erőműépítésekbe.”
Áder János hangsúlyozta, hogy Kínában komoly kutatás-fejlesztés zajlik, ebben az ország az elmúlt 15-20 évben fantasztikus eredményeket ért el. A sinológus ezzel kapcsolatban pedig azt mondta: 2005-ben hirdettek meg egy 15 éves kutatás-fejlesztési programot, aminek a lényege, hogy:
Az akkori nulla egész valahány százalékról a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékát kell e célra költeni 2020-ra. Ezt sikerült is teljesíteni. Úgy oldották meg, hogy technológiai és tudományos területeket jelöltek ki, amelyekbe öntik az állami pénzt, és a zöld technológiák mindig ezek között vannak.”
A műsorban szó esett arról is, hogy Kína mára „éltanuló” lett az e-közlekedés és e-mobilitás terén, a világ legnagyobb elektromos jármű-exportőre lett. Salát Gergely közlése szerint Kína felismerte, hogy a hagyományos, belső égésű motoros járműgyártásban nem tudják behozni a nagy európai vagy japán cégeket, így az elektromos autó-gyártásba fektettek. Rengeteg, körülbelül száz ilyen vállalat és akkumulátorgyártó jött létre, amelyek egymással is versenyben vannak, óriási a túltermelés, amely az árakat nyomja le. Közülük lesznek olyan cégek, amelyek kiesnek a versenyből, de azok – például a BYD –, amelyek fennmaradnak, verhetetlenek lesznek.
Az elektromosautó-gyártás magyarországi vonatkozásairól a szakember azt mondta:
Ezen a téren a Szegeden üzemet építő és a Magyarországon európai központját létrehozó BYD piacvezető a világon, megelőzve a Teslát. Ráadásul a BYD a teljes termelési láncot uralja, saját magának állítja elő az alkatrészeket is. Egészen biztos, hogy a következő évtizedek meghatározó szereplője lesz ez a cég.”
Kitért arra is, hogy a BYD szegedi gyára nem a magyar tízmilliós, hanem az európai piacnak állít majd elő autókat, és a szegedi mellett még öt másik gyára épül a világon. A Debrecenben üzemet építő akkumulátorgyártó, a CATL a német elektromos autókhoz fog akkumulátort előállítani, a cég a világ akkumulátortermelésének 37 százalékát adja. Türingiában már elkezdték a gyártást, és semmilyen környezeti probléma nem vetődött fel az üzem működése óta eltelt két évben – ismertette.
Óriási bajban vagyunk, nem véletlen a most kitört kereskedelmi háború. Egész egyszerűen a fejünkre nőnek, és fenyegetik az amerikai szövetségi rendszer technológiai dominanciáját”
– fogalmazott.
Kitért arra, hogy a kínai vezetés már-már vallásosan hisz a tudományban és a technikában, és még több pénzt fog olyan területekbe fektetni, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotika. „Hogy a versenyt ki nyeri, az attól függ, ki mennyire tudja felkötni a gatyáját” – mondta Salát Gergely, hozzátéve: a Nyugatnak most nincs más választása, mint hogy hasonló módon támogassa a saját kutatás-fejlesztését. Adminisztratív módokon – például vámok kiszabásával, bizonyos áruk szállításának gátolásával – nem lehet ezt a technológiai versenyt megnyerni.
»Kőkemény« befektetések kellenek az oktatásba, a kutatásba, a fejlesztésbe, a tudományba”
– jelentette ki a szakértő.
