Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított

Juroj Kenicsi és Dmitro Kisfalusi volt az a két ukrán személy, akiket kiutasított Magyarország. Kocsis Máté szerdán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülését követő sajtótájékoztatón ugyanakkor megnevezte Szerhij Alekszandrovot, mint harmadik személyt is. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője közölte, hogy a kiutasításokat követően a magyar szolgálatok fokozták a felderítő tevékenységüket.

Magyarország elleni politikai lejárató kampány a napokban történt ukrán titkosszolgálati akció, az Ukrajna által erről közzétett felvétel bő egy hónapja készült, és nem véletlen, hogy azt a Tisza Párt honvédelmi minisztert ért támadása után pár órával hozták nyilvánosságra 

– közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerdán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülését követő sajtótájékoztatón.

A frakcióvezető jelezte: a nemzetbiztonsági bizottsági ülésen elhangzottak jelentős részét 50 évre titkosították, ezért csak azokról az információkról számolhat be, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe. Rögzítette: a magyar szolgálatok már régóta érzékelnek intenzív ellenérdekű tevékenységet az ukrán szolgálatok részéről, azonban ezt a magyar fél nem kívánta napirendre tűzni, és nem kezdeményezett aktív lépéseket, mert nem akarta rontani a két ország helyzetét, viszonyát.

Az ukrán fél azonban egy politikai lejárató kampány céljából múlt hét pénteken olyan titkosszolgálati vonatkozású közleményt hozott nyilvánosságra, melyet nem egyeztetett a szokásos titkosszolgálati csatornákon, ezért ez a magyar felet is válaszlépésre késztette - mondta.

Kocsis Máté megnevezte azt a két, a budapesti ukrán nagykövetségen külszolgálatot teljesítő diplomatát, akiket Magyarország nemkívánatos személlyé nyilvánított és döntött Magyarország területéről történő kiutasításukról. Ezek Juroj Kenicsi és Dmitro Kisfalusi. Hozzátette: ezen túlmenően beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére került sor Serhij Alekszandrov volt ukrán diplomatával szemben Magyarország és a schengeni térség tekintetében 10 év időtartamra.

Deák Dániel vezető elemző ismertette a közösségi oldalán, hogy

az ukránok által múlt pénteken közzétett május 9-i videó, amelyen két ember elfogása látható, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Magyarországnak kémkedtek, több mint egy hónappal ezelőtti történéseket mutat be. 

Magyarul már rég megtörténhetett a letartóztatás, ahhoz képest, amikor be is számoltak minderről az ukránok – írta. 

Emlékeztetett, Kocsis Máté elmondása alapján nem zárható ki, hogy 

összejátszhattak az ukrán titkosszolgálatok a Tiszával, amelynek vezetője épp egy nappal azelőtt posztolt egy hangfelvételt, amelynek célja a magyar honvédség támadása volt. 

Továbbá a Tisza Párt politikusai megtámadták a honvédelmi minisztert is, mellyel Ruszin-Szendi Romulusz az ukránok kezére játszhatott, mivel pár órával később az ukrán sajtó kihozta azt a felvételt, amit a magyarok elfogásáról már egy hónappal korábban elkészített.

Deák Dániel részletezte, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság bekérte a a NATO-tól a NATO-ülések anyagait is, melyből kiderült:

Ruszin-Szendi 4 vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. 

A lefolytatott vizsgálat alapján pedig 3 megállapításra jutottak: 

• Ruszin-Szendi a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, ukránbarát álláspontot képviselt. 
• Egyetlen alkalommal sem képviselte a háborúellenes álláspontot. 
• A mandátumával ellentétesen nem ismertette a magyar aggályokat.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője a posztjában kiemelte, hogy

jelenleg zajlik Ruszin-Szendi Romulusz ukrán kapcsolatrendszerének elemzése is.