Hiába Magyar Péter trükközése Ukrajnával, ezúttal Manfred Weber buktatta le

Miközben Magyar Péter itthon azt akarja elhitetni, hogy évtizedes távlatban esély sem nyílhat Ukrajna EU-csatlakozására, Magyar uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt gyorsított eljárásban venné fel északkeleti szomszédunkat az Európai Unióba.

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez most egy releváns kérdés – 2025. március 17-én még így beszélt Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyar Péter az ATV stúdiójában.

Majdnem kellett két egész hónapnak eltelnie ahhoz, hogy Magyar Péter uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt mégiscsak relevánsnak tartsa északkeleti szomszédunk csatlakozását, és megszavazza a „Szolidaritás Ukrajnával” című sürgősségi határozatot.

A Néppárt valenciai kongresszusán elfogadott dokumentum célkitűzése, hogy felgyorsítsa Ukrajna csatlakozását – amire akár még idén, a lengyel és a dán soros elnökség ideje alatt sor kerülhet.

Értelmet nyer Magyar ukrán párti szavazása

Magyar azonban hiába próbálta márciusban jelentéktelennek beállítani északkeleti szomszédunk uniós csatlakozását. A valóság ezzel szemben ugyanis az, hogy az általa indított Nemzet Hangja kezdeményezés kérdései között már ott szerepelt Ukrajna EU-s csatlakozásának támogatása.

A kérdőívet kitöltő Magyar Péter-szimpatizánsok majd’ 60 százaléka pedig igennel szavazott Ukrajna csatlakozására.

A Nemzet Hangja lezárulta után, tehát az eredmények fényében, aztán már azt nyilatkozta Magyar, hogy a többség által támogatott témák a kormányprogramjuk alapját fogják képezni. Majd azt is leszögezte, hogy folytatniuk kell a munkát.

A megkezdett munka folytatásaként pedig az Európai Néppárt sürgősségi határozatban fel is karolta Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós csatlakozását. 

Ennyibe kerülne a magyaroknak Ukrajna csatlakozása

Amennyiben Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, a jelenlegi szabályozások alapján Magyarország jelentős pénzügyi terhet viselne. Így a becslések szerint

hazánk 110 milliárd forinttal kevesebb támogatásban részesülne az EU kohéziós és agrárpolitikájából.

Köszönhető ez annak, hogy Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása számottevően átalakítja a támogatási keretrendszert. A Századvég a korábbi elemzése során a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Alapok kifizetéseit tekintette át. A számításaik alapját az Európai Parlament által 2025. január 22-én közzétett jelentés adja.

A szerzők Ukrajna csatlakozásának teljes költségét 11-20 milliárd euró közé teszik.

A tanulmány alapján kiszámították az Ukrajna csatlakozása következtében átalakuló allokációt az egyes tagállamok, így Magyarország esetében is.

Szintén kiemelendő, állapították meg, hogy egy jelenleg az Európai Parlament által vizsgált és a legtöbb frakció által támogatott javaslat szerint a tagállamok GDP-jének 0,25 százalékát kellene évente Ukrajna támogatására fordítani. Ez Magyarország 2024-es GDP-je alapján 202,9 milliárd forint többletkiadást eredményezne.

A tanulmány szerint a Magyarországra települő

ukrán nyugdíjasok miatt az állami kassza 1017,8 milliárd forintos többletterhet viselne.

Bár nehéz megbecsülni, hogy mekkora az áttelepülő nyugdíjasok száma, mindenképpen érdemes felmérni a költségvetési kockázat potenciális mértékét. Figyelembe véve a 65 év feletti ukrán állampolgárok számát, 1 százalékos áttelepülés esetén is nagymértékben, 203,6 milliárd forinttal nőnének a nyugdíjkassza éves kiadásai; ez a jelenlegi szinthez képest 3,1 százalékos növekedést jelentene. Egy 5 százalékos áttelepülés esetén a többletteher elérné az 1017,8 milliárd forintos értéket, mely a hazai nyugdíjkiadásokhoz mérten 15,7 százalékos növekedést tételezne fel.

A magyar agrárium költségei

A korábban is hivatkozott EP-jelentés alapján érdekes megvizsgálni, hogyan rendeződnének át a támogatási keretek a KAP esetén. Az 2021-2027-es MFF-adatokat alapul véve, számításaik szerint

Ukrajna évente 8,9 milliárd euró, azaz mintegy 3600 milliárd forintnyi agrártámogatásra lenne jogosult, ezzel megelőzve a jelenlegi legtöbb forrást elnyerő Franciaországot. Hazánk ehhez képest 1,4 milliárd eurót kapna évente, mely a jelenlegi keretnél 15 százalékkal kevesebb;

ez hozzávetőlegesen az ukrán összeg egyhatoda.

Mindezek mellett ez még kiegészülne Ukrajna újraépítésének költségével.

Egy, a Világbank, az EU, az ENSZ és az ukrán kormány által 2025 februárjában közzétett jelentés alapján az ukrán államnak hozzávetőlegesen 524 milliárd amerikai dollárra (a magyar GDP közel két és félszerese) lenne szüksége az ország újjáépítéséhez. Ez magába foglalná többek között az energiarendszer helyreállítását, gyárak, utak, kikötők és lakóingatlanok újjáépítését, mezőgazdasági területek rendezését. Mivel az ukrán állam nem képes ezt költségvetési (vagy egyéb külső) finanszírozásból megoldani, az Európai Unió tervezi ezt megfinanszírozni. Ehhez

Magyarország évente 536 milliárd forinttal járulhatna hozzá az EU tervei szerint.

A fentiek alapján Ukrajna csatlakozásának közvetlen költségei elérnék a csaknem 1870 milliárd forintot évente, ami háztartásonként több mint 450 ezer forintos terhet jelentene. 

Összesítve, az orosz-ukrán háború eddig egy átlagos magyar háztartásnak több mint kétmillió forintjába került. Ukrajna soron kívüli, a jelenlegi keretek mellett történő csatlakozásához kapcsolódó közvetlen költségek háztartásonként további közel félmillió forintot tehetnek ki évente.

A közvetett költségek, így a régiós pénzpiacok átrendeződéséből fakadó hozamnövekedés, a rendvédelem költségei és az egészségügyi kiadások egy része számba vehető, ugyanakkor több más elem hatása nehezen számszerűsíthető. Ezen tényezők tovább növelhetik Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozásának költségeit.