Politológiai szempontból nehezen értelmezhető folyamatok játszódnak le a Momentum háza tájékán. A liberális párt jelenleg is parlamenti képviselettel rendelkezik, a közvélemény-kutatások 2-5 százalék körül mérik őket, mégis egyre nagyobb erőt képvisel az a párton belüli mag, amely a jövő évi választáson való távolmaradást erőlteti.
Emlékezetes, Fekete-Győr András, a Momentum alapítója és volt elnöke egy Facebook-posztban dobta be, hogy pártjának a rendszerváltás elősegítése érdekében nem kellene elindulnia 2026-ban. Elsőre meglehetősen furcsának és nem mellesleg elszigeteltnek tűnt a gondolatmenet, de aztán kiderült, hogy ennél komolyabb a kijelentés. A párt több parlamenti képviselője, így Hajnal Miklós, Orosz Anna és Tóth Endre is bejelentette, hogy nem áll rajtvonalhoz jövőre. Végül a párt elnöksége is arra a döntésre jutott, hogy
nem támogatja a Momentum indulását a parlamenti választáson.
A nem mindennapi fejleményeket Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy értékelte, hogy „mintha parancsszóra” történnének az események. Ezzel értelemszerűen arra utalt a politológus, hogy kívülről irányítják a Momentumot, és a nemzetállam-pártiak versus globalisták harcában Fekete-Győréket lecserélték a Tiszára.
Erre a gondolatmenetre kísértetiesen rímelő sorokat írt ki közösségi oldalára a visszavonulását bejelentő Gelencsér Ferenc. A politikus a posztja alatti egyik hozzászólásra válaszolva olyan dolgokról írt, amiről eddig még senki sem a pártjában. Történetesen arról, hogy
a Momentumnak nem volt beleszólása abba, hogy kivel fog össze és kit támogat az elmúlt évek választásai során.
A kisebb őszödi beszédnek is beillő vallomásban egész pontosan így fogalmazott Gelencsér:
Összefogtunk 19-ben, pedig nem akartunk, de ezt várták el. Összefogtunk 22-ben, mert ezt várták el. 24-ben egy olyan főpolgármester támogattunk, aki egy másik listán volt, mert ezt várták el.
Gelencsér szavai alapján nem volt a baloldali párt ínyére sem Karácsony Gergely, sem a Márki-Zay Péter-féle baloldali összefogás, mégis kénytelenek voltak belemenni a kellemetlen alkukba. Írásának van egy olyan olvasata is, hogy
a fejük felett döntöttek a legfontosabb politikai-stratégiai lépésekben, ami erősen megkérdőjelezi a Momentum önálló mivoltát.
Az nem derült ki a volt elnök posztjából, hogy kinek az elvárására álltak be ezek mögé a szereplők mögé, ki mondta ki a végső szót a kulcskérdésekben.
A Momentum küldöttgyűlése nagyon fontos döntést fog meghozni június elején. A testület ugyanis ekkor dönt arról, hogy startvonalhoz áll-e jövőre. Ahogy fentebb írtuk, az elnökség már állást foglalt a kérdésben, de a döntés a szélesebb grémium kezében van.
A Tiszához közel álló szereplők már jó ideje megkörnyékezték a szebb napokat látott liberális pártot. Magyar Péter gazdasági tanácsadója, Raskó György nemrég jelentette ki, hogy a Momentumnak saját maga helyett a Tisza Pártot kellene erősítenie. „A Momentum az elmúlt hetekben sokat ártott az ellenzéknek, jobb lenne, ha abbahagynák a politizálást, vagy ha mindenképp folytatni akarják, akkor segítsék a Tisza Párt erősödését” – fogalmazott Raskó György a közösségi oldalán.