Van értelme Rákosrendezőbe önteni a pénzt, miközben Budapest fuldoklik?

A magyar főváros egyik legértékesebb, mégis legelhanyagoltabb területe, Rákosrendező a jövő nagy városfejlesztési projektje lehet – de a mostani állapotok alapján inkább pénzügyi aknamezőnek tűnik. A rozsdaövezetként nyilvántartott egykori vasúti terület rehabilitációja nemcsak időigényes és kockázatos, hanem a főváros jelenlegi költségvetési helyzetében rendkívül megterhelő is lehet. Ki fizeti meg Rákosrendező rejtett számláit?

Karácsony Gergely március végén nagy örömmel jelentette be, hogy Budapest lett a tulajdonosa a rákosrendezői elhanyagolt területnek, azonban ez a főváros jelentős eladósodását jelenti. 

Rákosrendező ára: százmilliárdokba kerülhet a rozsda eltakarítása (Fotó: Csudai Sándor/Origo)

A rozsda alatt szennyezett talaj, elavult infrastruktúra, ismeretlen közműhálózatok és régészeti kockázatok rejtőznek – írja a Metropol. Rákosrendező megtisztítása és az új infrastruktúra kialakítása már az előkészítés fázisában is hatalmas költségeket emészt fel, és ezek a kiadások nem csupán a vételárat jelentik: talajvízszennyezés kezelése, szennyezett föld eltávolítása, közművek újratelepítése, sitt- és vasúti hulladék elszállítása, régészeti feltárások – mindezek akár 100–120 milliárd forintos előkészítési költséget is jelenthetnek. És ez még csak az első lépés.

Napirenden Rákosrendező

A Budapest Műhely legutóbbi beszélgetésén éppen ezek a kihívások kerültek napirendre. A független városfejlesztési fórum célja, hogy szakmai és adatalapú megközelítésben vizsgálja meg a fővárosi problémákat. A rendezvényt Kőrösi Koppány városfejlesztési szakember moderálta, a meghívott szakértők között szerepelt Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, Koji László, az ÉVOSZ elnöke, valamint Szende András tájépítész.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a rozsdaövezetek – így Rákosrendező is – hatalmas lehetőségeket rejtenek, de a kivitelezés során gyakoriak a rejtett buktatók. 

A beruházási költségek szinte törvényszerűen megemelkednek, minden újabb föld alatti probléma – legyen az beomló közmű, feltárásra kötelezett régészeti lelet vagy további szennyezés – újabb tízmilliókat vagy milliárdokat jelenthet.

Közben Budapest pénzügyi helyzete már most is kritikus. A főváros hosszú évek óta komoly költségvetési gondokkal küzd, amit a Tényellenőr részletesen dokumentált. A portál összegyűjtötte azokat a jeleket, amelyek a fővárosi csőd közvetlen veszélyét mutatják:

• Már 2020-ban is „túlélés költségvetéséről” beszélt a városvezetés.
• 2023 nyarán Budapest 76 milliárd forintos hiánnyal szembesült, és a fizetésképtelenség réme fenyegetett.
• 2025-ben a főváros folyószámlahitelből él, év közben akár 60 milliárd forintos mínusz is elképzelhető.
• Fejlesztések maradtak el, jegyárak emelkedtek, a Lánchíd csak félkészen újult meg.

Ezek után nem csoda, hogy egyre többen kérdőjelezik meg: 

van-e értelme ilyen hatalmas projektbe kezdeni egy olyan időszakban, amikor Budapest alig tudja kezelni a már folyamatban lévő kiadásait? 

A főváros nyíltan bevallotta, hogy nincs elég forrása – így Rákosrendező fejlesztése könnyen elérhetetlen álommá válhat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi költségvetés még mindig nem tartalmazza Rákosrendezőt, pedig az sokmilliárdos tétel. Rákosrendező területének megvásárlása és utána a szerződésben vállalt kötelezettségek jelentős pénzügyi terhet rónak Budapest Főváros Önkormányzatára. A vételár első részletét, 12,7 milliárd forintot már átutaltak ugyan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára, de ez csak az első részlet, még nagyon sok pénzt kell kifizetni, amivel számolnia kell Karácsony Gergelynek, a pénzt elő kell teremteni rá.
 

A hulladékmentesítésre sincs pénz

Az első, csaknem 13 milliárd forintos részletet a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BMK) fizette ki, ami a fővárosi önkormányzat 50 százalékos tulajdonában van. Ezzel a BMK tulajdonjogot szerzett a Rákosrendező óriásprojektben.

Karácsony Gergely jobbkeze, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója korábban egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a BMK ezt a pénzt az eredménytartalékából fizeti ki. A következő részlet 17 milliárd lesz.

A tervek szerint ezt részben szintén a BMK fogja kifizetni, másrészt Karácsony Gergely abban reménykedik, hogy a visszakövetelt szolidaritási hozzájárulásból teremtik elő az összeget. Csakhogy az állam szerint az nem jár vissza, és a perek kimenetele erősen kétséges, ráadásul kiszámíthatatlan, mikor lesz jogerős ítélet ezekben az ügyekben.

Rákosrendező hulladékmentesítése sem szerepel a fővárosi költségvetésben, pedig amint meglesz a használatbavételi megállapodás, el kell kezdeni a rendbetételt is. Ezt a korábbi arab befektető, aki vállalta volna a terület rehabilitációját, 20 milliárd forintra becsülte.