Így formálta Trianon a magyar közgondolkodást – videó

Dr. Varga Balázs történész szerint Trianon és annak jelszavai, a Magyar Hiszekegy és a „Csonka Magyarország” szlogenek mélyen beépültek a magyar köztudatba és oktatásba, formálva a két világháború közötti nemzeti identitást.

Dr. Varga Balázs történész, a Széchenyi István Egyetem docense a Kisalföldnek beszélt arról, hogyan formálta Trianon a közgondolkodást a két világháború közötti időszakban. A szakember kiemelte, hogy már az első világháborút követően megjelentek a köztudatban a tiltakozó szólamok, buzdítások, amelyek nemcsak a közbeszédet, hanem a mindennapokat is átszőtték.

A magyar delegáció megérkezik, hogy aláírja a trianoni békeszerződést 1920. június 4-én
Fotó: Wikimedia Commons

Trianon ellenes jelszavak és rigmusok

A történész elmondta, hogy a legismertebb ilyen buzdítás a „Nem! Nem! Soha!” volt, amely a Területvédő Liga jelszavaként vált ismertté. A közhiedelemmel ellentétben azonban a rigmus már több mint egy évvel a trianoni békeszerződés előtt megjelent. Jeges Ernő grafikája is ehhez a korszakhoz kötődött: az Országos Propaganda Bizottság felkérésére 1919-ben készítette el a híres plakátot, amelyen Magyarország területe az előzetes félelmeket tükrözte.

A két világháború közötti időszakban ezek a jelszavak, rigmusok és szimbólumok nemcsak a köztereken, hanem az iskolai oktatásban is meghatározó szerepet kaptak

– mondta el Dr. Varga Balázs. 

Kiemelte a „Magyar Hiszekegy” háromsoros imáját, amely Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna alkotása volt. Az ima a Horthy-korszak nemzeti imájaként vált ismertté, és iskolai tankönyvek, füzetek borítójára, falvédőkre, valamint közintézmények falaira is felkerült. Haller István miniszter 1920-ban elrendelte, hogy a tanulók minden reggel és délután szavalják el a Magyar Hiszekegyet.

A „Csonka Magyarország – nem ország, egész Magyarország mennyország” jelszó, amelyet B. Szabó Mihály nyugalmazott főispán írt egy 1920-as pályázatra, szintén erős szimbolikus üzenetet hordozott – mutatott rá a történész. A mondat később „Nagy-Magyarország” változatban is elterjedt, a nemzeti identitás erősítéseként.

Magyarország tragédiája: Trianon

1920. június 4-én a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban került sor Magyarország több mint ezeréves múltjának egyik legnagyobb tragédiájára, az országot történelmi területeinek kétharmadától megfosztó úgynevezett békeszerződés, valójában egy kíméletlen nagyhatalmi diktátum aláírására.

Ha többet szeretne megtudni a korszak jelszavairól, és a Horthy-korszak Trianonnal kapcsolatos közfondolkodásáról olvassa el a Kisalföld teljes cikkét.