Városháza-ügy: a közvagyon nem átlátható kezelése, bennfentes kapcsolatok

A Városháza-ügy vádiratának nyilvánosságra hozatalát követően jogosan merül fel a budapestiekben, hogy vajon felelősen gazdálkodik-e Karácsony Gergely főpolgármester a rábízott közvagyonnal? Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász tisztába tette az Origónak a Karácsony köreiben felmerült korrupciós ügyeket.

Ahogy azt kedden megírtuk, a Karácsony Gergely vezette Budapesten baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz lényegében korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett. Hiába tagadja Karácsony, nagyon is létezik a Városháza-ügy, a Magyar Nemzet ugyanis megszerezte a vádiratot.

Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városháza dísztermében 2025. március 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját, elismert jogászt kérdeztük a tényállásról, illetve az ügyek lehetséges következményeiről.

A Városháza-ügy jogi-politikai háttere

Mi az a befolyással üzérkedés? Milyen büntetési tételei lehetnek?

– Közérthetően úgy foglalnám össze, hogy befolyással üzérkedésről akkor beszélünk, ha valaki azt állítja vagy azt sugallja, hogy képes egy hivatalos személy döntését befolyásolni, és ezzel jogtalan előnyt kér vagy fogad el (magának vagy másnak).

Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen van is ilyen befolyása; már az is büntetendő, ha csak ezzel a látszattal él.

Ha például azt mondja: „van egy kapcsolatom a polgármesternél, intézem a dolgot, de pénzbe kerül.”

A Btk. 299. § kimondja:

Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

• azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
• hivatalos személynek adja ki magát, vagy
• a bűncselekményt üzletszerűen követi el.
• (2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadva e színlelt működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, elfogad vagy ígéretét elfogadja.

Aki a (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az előző pontban szereplő személy önálló intézkedésre jogosult.

Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő az is, aki külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el a cselekményt.

A büntetés korlátlanul enyhíthető vagy mellőzhető, ha az elkövető még a hatóság tudomásszerzése előtt önként bejelenti a bűncselekményt, visszaadja az előnyt és feltárja a körülményeket.

Megvalósul-e bűncselekmény, ha csak az arra irányuló szándék derül ki?

– Bűncselekmény kísérlete az, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A kísérlet is büntetendő. Csak akkor büntethető az előkészület, ha a törvény azt külön büntetni rendeli. A gyakorlatban tehát, ha valakinek van szándéka bűncselekmény elkövetésére, de nem kezd hozzá, az önmagában nem büntetendő. Viszont,

ha már megtett valamilyen lépést a bűncselekmény irányába (pl. kapcsolatfelvétel, pénz ajánlása), akkor az kísérletként büntethető.

Bizonyos súlyosabb bűncselekményeknél, mint például az emberölés vagy a terrorcselekmény, már az előkészület is büntetendő, de befolyással üzérkedésnél ez nincs így.

Tudott vagy kellett-e volna tudni a Városháza eladásának szándékáról Karácsony Gergelynek? Ha igen, terheli-e őt jogi vagy politikai felelősség emiatt?

– Közvetlen bizonyíték nem keletkezett Karácsony Gergely felelősségét illetően, viszont közvetett tényezők alapján lehet értékelni a főpolgármester lehetséges szerepét az ügyben. Barts Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója,

Karácsony bizalmi emberének számított,

és a 2021-es Anonymus-hangfelvételeken neve felmerült a Városháza eladásával kapcsolatban folytatott tárgyalások kontextusában. 

Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városháza dísztermében 2025. március 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Berki Zsolt és Gansperger Gyula a felvételeken utaltak arra, hogy Barts kulcsszerepet játszhatott a „jutalékos rendszer” működtetésében, amely az önkormányzati ingatlanok értékesítését célozta.

Barts magas pozíciója és Karácsonyhoz való közelsége felveti, hogy a vagyonkezelő vezetőjének lépéseiről a főpolgármesternek tudnia kellett volna, különösen egy olyan jelentős ügyben, mint a Városháza eladása. A főpolgármester felel a vagyonkezelő felügyeletéért, így a Barts által végzett vagy jóváhagyott tevékenységek akár eljuthattak Karácsonyhoz.

Korrupciós rendszerre utaló hangfelvételek

Az Anonymous által kiszivárogtatott 2021-es hangfelvételeken Berki Zsolt és Gansperger Gyula a Városháza eladásáról és egy kenőpénzekre épülő „jutalékos rendszerről” beszéltek, amely állítólag az önkormányzati ingatlanok értékesítését célozta. A felvételeken olyan nevek is felmerültek, mint Bajnai Gordon, aki a Városháza eladását 

„zsákmányra vadászó cápák” üzletének nevezte, és utalt egy strukturált korrupciós mechanizmusra.

A felvételek arra utalnak, hogy a Városháza eladása egy szélesebb körű, az önkormányzathoz köthető korrupciós rendszer része lehetett.

Mivel Karácsony Gergely a városvezetés feje, valószínűtlennek tűnhet, hogy egy ilyen nagy jelentőségű ügy teljesen elkerülte volna a figyelmét, különösen akkor, ha bizalmi emberei – például Barts – érintettek voltak a háttértárgyalásokban.

Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra, hogy a vádirat szerint Berki Zsolt és társai két valódi önkormányzati ingatlanpályázat során is tevékenykedtek, amelyek közül az egyiket Berkihez köthető cég nyerte meg, és több mint 10 millió forintot utaltak Berki cégének. Ezek a pályázatok a BFVK hatáskörébe tartoztak,amelyet Barts Balázs vezetett.

A vagyonkezelő által kezelt pályázatokban bizonyítottan voltak visszaélések, ami kérdéseket vet fel Karácsony felügyeleti felelősségéről.

Ha a vagyonkezelő ilyen szintű korrupciós tevékenységet folytatott, az valószínűsíti, hogy a főpolgármesteri hivatal nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, és Karácsonyhoz eljuthattak információk a szabálytalanságokról, még ha nem is a Városháza eladásáról konkrétan.

Az ügy 2021-es kirobbanása után Karácsony azonnal hazugságnak nevezte a Városháza eladásáról szóló híreket, és politikai támadásként értékelte a botrányt. Azonban a hangfelvételek és a későbbi vádemelés igazolta, hogy egy korrupciós rendszer létezett, még ha a Városháza eladása nem is valósult meg.

Karácsony 2025-ös nyilatkozata, miszerint az ügy „kamu”, ellentmond a vádirat megállapításainak, amelyek egy valós korrupciós rendszert tártak fel.

Karácsony kezdeti tagadása és a botrány minimalizálása arra utalhat, hogy próbálta elterelni a figyelmet egy kényes ügyről, ami felveti, hogy tudhatott valamilyen szintű szabálytalanságokról, még ha nem is a Városháza eladásának konkrét részleteiről. Barts Balázs, a vagyonkezelő vezetője Karácsony bizalmi embere volt, és a hangfelvételeken a neve felmerült. Bár nem vádolták meg, a politikai ellenfelek azt állítják, hogy Karácsony nem felügyelte megfelelően a vagyonkezelőt.

A botrány, még ha jogilag nem is terheli Karácsonyt, 

aláásta a főpolgármester és a baloldali városvezetés korrupciómentességbe vetett közbizalmat. Karácsony politikai felelőssége jelentős, mivel a botrány a vezetése alatt történt, 

és a vagyonkezelőhöz köthető személyek neve felmerült. Bár jogilag nem érintett, a közbizalom csökkenése és a kommunikációs nehézségek politikai károkat okoztak. Karácsonyt nem terheli jogi felelősség, mivel nem gyanúsított, nem vádlott, és a nyomozás nem igazolta a személyes érintettségét.

Elképzelhető párhuzam a Városháza-botrány és a BKV-ügy vonatkozásában? Esetleg az, hogy a „haverok, bennfentesek” üzletelgetnek a fővárosi vagyonnal, Karácsony pedig semmiről nem tud?

– A BKV-ügy és a Városháza-ügy között több párhuzam is vonható, különösen a fővárosi vagyonnal való üzletelés gyanúja és Karácsony Gergely felelősségének kérdése kapcsán. Mindkét ügyben felmerül, hogy a fővárosi cégek (BFVK, BKV) vezetői szűk, bizalmi körökkel –üzletemberek, bennfentesek – működtek együtt, akik a fővárosi vagyonból profitáltak.

A „jutalékos rendszer” (Városháza-ügy) és a „korrupciós hálózat” (BKV-ügy) egyaránt arra utal, hogy a közvagyon kezelése nem átlátható, és bennfentes kapcsolatok mozgatják a döntéseket. 

Mindkét esetben Karácsony azt állítja, hogy nem tudott a cégeinél zajló visszaélésekről, és a felelősséget az érintett vezetőkre (Barts, Bolla) hárítja. Továbbá mindkét ügyben a fővárosi vagyon– ingatlanok, közszolgáltatási források – átláthatatlan kezelése és a bennfentesek bevonása áll a vádak középpontjában. A közvagyonnal való üzletelés mindkét esetben korrupciós gyanút kelt, és a rendszerek gyenge felügyeletére utal – fejtette ki az Origónak ifj. Lomnici Zoltán.