Itt vannak a kulisszatitkok arról, hogyan készültek Kapu Tibor űrutazására

A fellövés előtt Cserényi Gyula nyilatkozott a HírTV-nek a felkészülésről, a karantén időszakáról és arról is, hogyan támogatta barátját, Kapu Tibort az űrutazásra való felkészülésben. A Cserényi Gyula által megosztott részletek bepillantást engednek a Hunor-program hátterébe.

Cserényi Gyula szerint a 31 napos karantén ideje alatt minden energiájukat a felkészülésre fordították, és ugyan a NASA rekordját nem döntötték meg, de így is bekerültek a top három leghosszabb űrhajós karanténidőszak közé. „Ez a küldetés biztonsága miatt volt fontos” – mondta a HírTV-nek. Kövesse élőben nálunk az eseményeket IDE KATTINTVA!

Cserényi Gyula és Kapu Tibor magyar űrhajósok. A Zero-G repülések lehetővé teszik, hogy megtapasztalják a súlytalanságot anélkül, hogy elhagynák a Föld légkörét. Az űrben tartós állapotként fellépő súlytalanságot egy precízen számított parabolarepülési manőver során lehet megvalósítani.
Fotó: HUNOR Program

Cserényi Gyula: Minden apró részlet számít a súlytalanságban

A súlytalanság fizikai és mentális kihívásairól szólva Cserényi Gyula úgy fogalmazott: „A súlytalanságban minden nehéz. Bármi, ami hétköznapi tevékenység – a hálózsák előkészítése, a mellékhelyiség használata vagy a csomagok rendszerezése –, mind extra figyelmet igényel.”

Beszélt arról is, hogy a Dragon kapszulán belüli ülésrend még az utolsó pillanatban sem cserélhető fel, mert a súlyelosztás és a kapszula stabilitása grammra pontosan be van állítva. „A Dragon kapszula nagyon érzékeny a tömegközéppont változására” – magyarázta.

Kapu Tibor űrhajós felkészültségéről Cserényi bizakodóan nyilatkozott: „Már az eredeti felbocsátási időpontra is fel volt készülve. Most volt még két hete pluszban gyakorolni, az összes procedúrát elolvasta milliószor.”

A fellövés előtti napokban is aktívan folytatták a gyakorlást és adatgyűjtést. Cserényi maga is részt vesz a tudományos kísérletekben, kontrollszemélyként segít összehasonlítani Kapu Tibor állapotát a földi körülmények között végzett mérésekkel. „Vannak pszichológiai kísérletek, például reakcióidő-mérések, amelyeket egy tableten kell végigkattintani – ezekben én vagyok a kontroll.”

A fellövés reggelén, még a kapszula belsejéből is lehetőségük van a földi irányítóközponttal való kommunikációra: „Az irányítóközpont folyamatosan beolvassa nekik az adatokat, és ezt vissza is kell olvasniuk. Ez biztosítja, hogy megértették, melyik fázisban vannak.”

Az űrhajósok már órákkal a start előtt beöltöznek és elfoglalják helyüket, majd csatlakoztatják magukat a rendszerhez, amely már szabályozott hőmérsékletet és levegőellátást biztosít számukra. A parancsnok, jelen esetben Peggy Whitson, dönt a beállításokról.

„A cél, hogy mindenki biztonságban legyen és a lehető legpontosabban hajtsa végre a feladatokat” – hangsúlyozta Cserényi.