Miért nem hihetünk az ellenzéki szavazóknak?

Ha végignézzük, kikből állt össze az ellenzék az elmúlt évtizedben, és ezek az emberek mit csináltak, mit tettek le az asztalra, mit intéztek az országnak, egy dolog világossá válik. Az ellenzéki szavazóknak akkor sincs igazuk, ha minden nap hisztérikusan verik magukat a földhöz valahol a belvárosban. Bármit mondhatnak bárkiről, O1G-zhetnek, ”Mészároslőrincezhetnek”, „Tiborczozhatnak”, semmilyen tekintetben nem lehet, nem érdemes, és nem is logikus a véleményüket figyelembe venni, ha arra alapozunk, hogy kiket juttattak be a Parlamentbe, vagy helyi önkormányzatokba az elmúlt években.

Az ellenzéki szavazóknak akkor sincs igazuk, ha minden nap hisztérikusan verik magukat a földhöz valahol a belvárosban.

Miért nem hihetünk az ellenzéki szavazóknak?
Fotó: Máthé Zoltán / MTI Fotószerkesztõség

De miért is mondom ezt? Mert eleve nem lehet hiteles egy olyan politikai oldal véleménye, amelynek tagjai minden választáskor valaki mást követnek, másban hisznek. Hiszen hogyan lehetne hallgatni olyanokra az ország jövőjét illetően, akikről nem lehet tudni, hogy mit fognak gondolni a mindennapokról holnap?

Ez a társaság 2022-ben még MZP-t támogatta, követte, majd az utolsó pillanatban, amikor nem sikerült a várt eredmény, azonnal cserbenhagyták a választás estéjén. Ugyanezek ma egy olyan embert követnek, akit ezelőtt nemsokkal még elvből gyűlöltek, mert fideszes volt, ma pedig az ukránokkal paktál le, és ez egyáltalán nem jut el az szóban forgó tábor ingerküszöbéig.

És a többiek sem voltak „restek”, az ellenzéki szavazók által megválasztott politikusok az elmúlt éveiket a következő tevékenységekkel töltötték: füstbombázás a rendőrök közé, parlamenti ordibálás és sípolás, trágár molinók lengetése az ülésteremben, bohócorr mutogatása és mobilos zaklatás élő adásban, 

zsák krumpli mutogatása a miniszterelnöknek, engedély nélküli betörés szerkesztőségbe, újságírók fenyegetése és köztévés balhék, politikai performanszok műanyagszatyrokkal, táblákkal, sípokkal, parlamenti szabályok semmibe vétele, ülésrend szabotálása, kordonbontás és rendbontó akciók, füstgyertyázás az épületben, élő közvetítések saját szerencsétlen, semmitmondó politikai akcióikról.

Mindezt természetesen munka, vagyis az ország érdekében végzett politizálás helyett, rengeteg pénzért.

És nagyon úgy tűnik, hogy az ellenzéki szavazóknak ez kell, ezekben az emberekben látják a reményt, tőlük várják az életük jobbá tételét, miközben ők maguk nem sokat tesznek azért, hogy nekik egyébként jobb legyen. Eközben persze csodálkoznak is idegesen, mert nem jutnak előrébb egy olyan társasággal, akik kizárólag a Fideszhez és Orbán Viktorhoz képest tudják meghatározni a politikai tevékenységüket és a létezésüket egyaránt.

Tüntetés meg online hőbörgés helyett érdemesebb lenne talán elgondolkozni dolgokon.