Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTölgyessy Péter, az SZDSZ egykori parlamenti képviselője egy olyan idealizált Nyugat képéhez hasonlítja Magyarországot, amely már jó ideje nem létezik. Bíró András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának írása.
A XXI. Század Intézet kutatója Tölgyessy Péter egyik interjújára reagált, akiről megállapítja: míg Tölgyessy korábban józanabb álláspontot képviselt az Orbán-rendszer kritikájában, a Partizánnak adott legutóbbi interjúban már azt az erőteljes kormányellenes narratívát képviselte, ami a jól ismert baloldali állításokból tevődött össze.
Tölgyessy egy olyan idealizált Nyugat képéhez ragaszkodik és hasonlítja ahhoz Magyarországot, amely jó ideje már nem létezik.
Főképp azért, mert a „liberális demokrácia védelmében” éppen a nyugati államok, politikusok és intézmények alkalmazzák a Tölgyessy által kifogásolt eszközöket, például a politikai ellenfelek ellehetetlenítése terén – állítja Bíró András a Látószög blogon.
Mik Tölgyessy kritikájának elemei, és mit tesz a Nyugat ezekben a kérdésekben?
Bíró András három alapvető kérdésben fogalmaz meg kritikát. Noha az egykori SZDSZ-es politikus elismeri, hogy Európában sehol nem volt számottevő GDP-növekedés az elmúlt években (amit a globális események következményének tart), addig Magyarország esetében a korrupció nagyságával magyarázza azt. Állítása, mi szerint
Magyarországon hat éve nincs gazdasági növekedés, tényszerűen nem igaz, hiszen 2018-ban 5,6, 2019-ben pedig 5,1 százalékkal nőtt a reál GDP
(bruttó nemzeti össztermék), a Covid-19 járvánnyal együtt járó zsugorodás, majd visszapattanás után 2021-ben 7,2, 2022-ben pedig 4,3 százalékot tett ki a növekedés mértéke – jelezte a kutató.
Másfél éve, 2023-ban valóban csökkent a GDP, ahogyan Németországban, Ausztriában, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Írországban és Csehországban is, 2024-ben pedig ismét lassú növekedés következett be.
Eközben az osztrákok, a lettek, az észtek, a finnek, a németek technikai recesszióban ragadtak
– ahogyan az Eurostat adatai is alátámasztják ezt.
Tölgyessy hiába utal arra, hogy Magyarország eredményei kiemelkedően gyengék a rossz kormányzás miatt, logikája alapján felvetődik, hogy ezek szerint a felsorolt országokban még súlyosabb korrupció tombol, és a politikai elit az állampolgárok csökkenő életszínvonala mellett gazdagodott tovább. Mindezek mellett a magyar gazdaság úgy volt képes talpon maradni, hogy
a német gazdasággal való túlzott összefonódásunk következtében az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció katasztrofális gazdaságpolitikájának hosszú árnyéka hazánkra is rávetült.
Az EU 2021–2027-re szóló hosszú távú költségvetéséből Magyarországnak 50 milliárd eurónyi forrás jár, amelynek közel felét az Európai Parlament ideológia vezérelt okokból mindeddig visszatartotta.
Mindezt azért, hogy Orbán Viktort és rendszerét megbuktassák külföldről – ahogyan azt a Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga is világosan kimondta.
Tölgyessy szerint a magyar kormány „közjogi eszközökkel próbálja szankcionálni politikai ellenfeleit”, azonban nem Magyarországon, hanem olyan „fejlett demokráciákban” láthatjuk ezt alakot ölteni, mint Franciaország vagy Németország.
A politikai szankcionálásról, a Nyugat képmutatásáról, továbbá Tölgyessy Péter elhomályosult politikai látásmódjáról IDE kattintva olvashat részletesen.
