A szervezet elnöke elmondta, hogy hiába húztak nemzeti mázat a TISZA Pártra, a határon túli magyar fiatalok szerint Magyar Péter kijelentéseivel valójában kibújt a szög a zsákból.
A Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke közölte: az erdélyi és partiumi közösségnek nagyon fájt Magyar Péternek az Egymillió lépés elnevezésű akciója, mely során elgyalogolt Budapestről Nagyváradra, mialatt a politikus megemlítette, hogy ő román földre érkezik, "ráadásul a nagyváradi beszédében a román érettségi anyagot mondta vissza".
Az erdélyi magyaroknak nem az kell, hogy valaki odamenjen és arról szónokoljon, hogy Nicolae Grigorescu vagy Munkácsy Mihály között kell-e választani. Különösen nem Bihar megyében, illetve Nagyvárad térségében, ahol például Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Károli Gáspár, Arany János és Irinyi János is született
– mutatott rá. Bagi Barna szerint tehát hiába húztak nemzeti mázat a TISZA Pártra, Magyar Péternél ezzel az akciójával tökéletesen kibújt a szög a zsákból.
A lapnak Bagi Barna elárulta, hogy az egyesülettel a magyar ifjúsági szervezeteknek olyan országos és nemzetközi hálózatát hozták létre hat évvel ezelőtt, amely összeköti az anyaországi és a határon túli magyar fiatalokat. Megalakulásuk pedig akkortól datálódik, hogy 2015-től megszaporodtak a kárpátaljai magyarok elleni támadások. Megemlítette, hogy 2018-ban kétszer is felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát, vagy az egy évvel későbbi, ukrán állam által bevezetett államnyelvtörvényt, amivel ellehetetlenítették a magyar nyelv használatát.
Fájó pont volt még a himnusztörvény bevezetése a Felvidéken, és az Úz-völgyi temetőrongálás, ami szintén szürreális volt azokban az időkben
– tette hozzá.
Ismertette, hogy félévente 2-300 fős konferenciákat szerveznek minden olyan határon túli és magyarországi fiatalnak, aki érdeklődik a közélet iránt, illetve elindították a Határtalanul Akadémiát is. Küldetésüknek pedig a határon túli kapcsolatépítéseket tartják; a tervük pedig az, hogy nyár végéig el tudjanak jutni mindegyik erdélyi városba.
Az a célunk, hogy ez ne csak egy papíron működő fórum legyen, ahol találkozunk egy évben egyszer öltönyben, fiatal politikusként pózolva képeket készíteni egymással, hanem hogy ténylegesen egy jól működő élő szövet legyen. És ez már hat éve lassan ki is alakult
– jelentette ki.
Végül a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is megjegyezte, hogy a parajdi sóbánya helyzetét nemzeti ügynek tartja, szerinte a legtöbbet tenni közvetlen pénzügyi támogatással és az Ökumenikus Segélyszervezettel, valamint két helyi civil szervezettel együttműködve lehet.