Kulja András, a Tisza Párt fiatal politikusa meglehetősen ügyesen használja a baloldali médiafelületeket és a saját videóblogját, ám egyre több esetben derül ki, hogy mondanivalója mögött nincs valós tartalom. Az ATV hétfő esti vitájában elszenvedett veresége után még a Tisza szavazói és szimpatizánsai is megkérdőjelezték a párt EP-képviselőjének hitelességét és felkészültségét.
Brüsszelben pedig már szinte rutinszerűen „mártja be” Magyarországot, mintha az lenne a fő küldetése.
Dömötör Csaba, a Fidesz-KDNP európai pralamenti képviselője szerint Kulja András EP-ben tett felszólalásainak 73 százalékában a saját hazáját támadja, ami önmagában is sokatmondó. Mindez jól illeszkedik abba a mintába, amelyet most részletesen megvizsgálunk. Összegyűjtöttük Kulja András legnagyobb ferdítéseit és hazugságait – hogy a valóság alapján lehessen róla véleményt alkotni.
A tévévitában elhangzott talán legmarkánsabb csúsztatás az volt, amikor Kulja Adrás kijelentette: az egészségügy gyakorlatilag összeomlott. Takács Péter erre konkrét számokkal és a kormány elmúlt tíz évben hozott intézkedéseinek felsorolásával reagált, rámutatva:
2015 óta a magyar egészségügyben rekordmértékű béremelés, továbbá kórházfejlesztések és digitalizáció zajlott le.
Kulja kijelentése nemcsak szakmaiatlan, hanem sértő is volt azok számára, akik nap mint nap dolgoznak a magyar egészségügy fenntartásáért. Az ATV-n bemutatott grafikonra, amely a kényszerű kórházleállásokat tartalmazta,
Takács Péter úgy reagált, hogy az intézményi leállások többsége szüneteltetést jelent, hozzátéve, hogy az összesen 770 szüneteltetés szinte mindegyike a kórházak, rendelők felújítása miatt történt.
„Ezeket a szüneteltetéseket egy kalap alá venni az orvoshiánnyal egy szerencsétlen csúsztatás” – fűzte hozzá az államtitkár.
Kulja András ezzel a sugalmazással igyekezetett elmélyíteni az egészségügyről alkotott negatív összképet, de Takács Péter gyorsan helyretette, amikor elmondta: az elmúlt években
nőtt az orvosi pályát választók száma, a fiatalok számára pedig egyre vonzóbb a rendszer, köszönhetően a jelentős bérfejlesztésnek és munkakörülmények javulásának.
Hozzátette, a háziorvosi rendszer átalakításának egyik célja éppen az volt, hogy csökkentse az orvosokra nehezedő terheket, és növelje a pályán maradás esélyét. A Tisza szakpolitikusa tehát egy nem létező válságot vázolt fel realitásként. Takács Péter azt is elmondta, hogy a kormány 2015 óta háromszorosára emelte az egészségügyre fordított összeget, és 250 százalékos reálértékbeli növekedés valósított meg ezen a téren.
Amikor Kulja András azzal állt elő, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja az egészségügyi szakembereket, Takács Péter emlékeztette:
minden jelentős egészségügyi reform előtt egyeztetések zajlottak az orvosi és más szakmai szervezetekkel, a legtöbb döntés a szakmai szervezetekkel közösen született meg.
Az államtitkár konkrét példákat hozott a kórházak átstrukturálásának vonatkozásában, például a háziorvosok kompetenciájának a kiterjesztésével. Kulja tehát ebben az esetben is csak a saját táborának szánt politikai lózungot ismételgette.
Miután Kulja András orvos végzettségű (habár a szakvizsgája letételét az államtitkár vitatta – a szerk.) és amellett a Tisza Párt EP-képviselője, Brüsszeli felszólalásai során Kulja András rendre azt sugallja, hogy az Európai Unió „öntené a pénzt Magyarországra”, de a kormány szándékosan „akadályozza ezt”. Kulja odáig ment, hogy „Magyarország Kormánya stadionokra költi az Európai Unió által az egészségügyre szánt pénzt”. A valóság ezzel szemben az – fejtette ki Takács Péter – hogy
a kormány többször is jelezte: készen áll az együttműködésre, ám az EU politikai feltételekhez köti a forrásokat,
és természetesen nem költik a kórházakra szánt pénzt stadionokra. A „Brüsszel segítene, de nem engedik”-narratíva tehát Kulja részéről álságos leegyszerűsítés, amellyel a politikus célja a félrevezetés lehetett.
Érdemes itt megemlíteni egy másik tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga Brüsszelben tett kijelentését, amikor arról beszélt, hogy
az RRF (uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv) program keretében a magyar kórházfelújításokra szánt források megvonása nettó politikai hasznot hoz a Tisza Pártnak.
„Hogy csak pár példát hozzak, ötven (magyar) kórházban lehetett volna felújítást végezni, amiből nem lett semmi. (...) A magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én... én nagyon pozitív vagyok a '26-os választásokkal kapcsolatban” – jelentette ki Kollár Kinga még áprilisban az Európai Parlamentben.
A hétfői szakmai vita talán legnagyobb hazugsága mégis az az imázs, amit Kulja András próbál felépíteni magáról. Az Egyenes Beszédben nyújtott teljesítménye alapján
még a saját táborából is nagyon sokan bírálták, mondván: felkészületlen, felszínes, és a szakmai érvek helyett inkább látványpolitizálásban jeleskedik.
A „fiatal, független, hiteles szakember” imázsa mögött egy közepes vagy gyenge vitapartner, egy üres frázisokat pufogtató, minden áron kormányváltásra készülő politikus áll, akit egy tapasztalt államtitkár pillanatok alatt „hidegre tett” – érzéstelenítés nélkül.
Kulja András ráadásul éppen olyan, mint a tiszás főnöke, Magyar Péter: üres frázisokat pufogtat, valódi tervvel nem rendelkezik, és a kameráknak szóló szerepjátékot játszik, és a testhez simuló slim-fit ing jóval fontosabb, mint hogy konkrét, tartalmas programokkal álljanak elő Magyarország és a magyar emberek javára.