Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huRendkívüli, zárt ülésen tárgyalja a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság a Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel kapcsolatos vádakat. A Honvédelmi Minisztérium szerint a tábornok a NATO-ban rendszeresen a hivatalos magyar állásponttal ellentétes, ukránbarát megnyilvánulásokat tett, és kapcsolatban állt egy kémkedéssel gyanúsított ukrán állampolgárral is. A bizottság előtt hangfelvételek és NATO-dokumentumok is bizonyíthatják a vádakat.
A zárt ülés egyik témája az lesz, hogy a Honvédelmi Minisztérium azzal vádolta meg az egykori vezérkari főnököt, hogy az a hivatalos, nemzetközi tárgyalásokon többször is a „Szlava Ukrajini” [Dicsőség Ukrajnának] kijelentéssel fejezte be mondandóját szembe menve ezzel a békepárti kormányzati állásponttal.
A zárt ülésen az is téma lesz, hogy felmerült a gyanú, miszerint a volt vezérkari főnök egy kémkedésért letartóztatott ukrán állampolgárságú férfival olyan meg nem engedhető jellegű kapcsolatban állt, ami sérthette Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. Ruszin-Szendi Romulusz ezzel kapcsolatban azt elismerte, hogy valóban többször is találkozott Holló Istvánnal, de tagadta, hogy minősített információkat adott volna ki Hollónak vagy más ukrán titkosszolgálati személynek.
A Honvédelmi Minisztérium korábbi közleménye szerint a zárt ülésen több dokumentumot is bemutatnak majd.
A HM kész bemutatni a Ruszin-Szendi Romulusz ukrajnázós felszólalásáról készült NATO-hangfelvételeket és -dokumentumokat a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság jövő heti rendkívüli zárt ülésén
– írták.
Bemutatják azt a hangfelvételt is, amin elhangzik a volt vezérkarfőnök „Szlava Ukrajinyi”, azaz „Dicsőség Ukrajnának” kijelentése.
A közleményben úgy fogalmaznak:
Magyarország történetében példátlan, hogy egy ellenzéki pártról kiderül, hogy az ukrán titkosszolgálatok befolyása alá került.
A honvédelmi minisztérium közleménye szerint a bizottsági tagok betekinthetnek a rendelkezésre álló magyar és NATO-dokumentumokba, amik alapján szerintük kiderült, hogy a volt vezérkarfőnök „nem képviselte a mandátumában szereplő, hivatalos békepárti magyar álláspontot”.
