Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Magyar Nemzet cikke szerint a csatlakozási folyamatot egyre intenzívebben támogatja a brüsszeli elit. Marta Kos bővítési biztos egyértelművé tette: minden csatlakozási fejezetet megnyitnak 2025 közepéig, példátlan sebességgel.
A folyamat mögött gazdasági és politikai érdekek húzódnak, Orbán Viktor május 30-án úgy fogalmazott:
„Brüsszel nagy terve az, hogy életben tartsa Ukrajnát, fenntartsa az ukrán hadsereget uniós pénzből, és ezért erőltetett menetben felvegye őket.”
A Századvég és Nézőpont Intézet friss felmérései szerint a magyarok többsége viszont ellenzi Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.
A magyarok 72 százaléka szerint Ukrajna gyorsított csatlakozása az Európai Unióhoz hazánk számára inkább hátrányos lenne. Azoknak a hányada, akik előnyösnek ítélnék ezt, 22 százalékra tehető – ezt állapította meg a Századvég 2025. áprilisi közvélemény-kutatása.

A Nézőpont Intézet májusi kutatása szerint pedig nőtt az ukrán uniós tagság elutasítottsága hazánkban áprilishoz képest.

Az EU tagállamainak lakossága körében is egyre nő a szkepszis: a Századvég EU Projekt kutatása szerint 11 tagországban többségben vannak a csatlakozás ellenzői.
A Századvég Alapítvány EU Projekt kutatása idén február és április között tagállamonként is megvizsgálta a véleményklímát. Megállapították, hogy „amennyiben a Tanács munkájában közreműködő európai politikusok az országaik lakossági elvárásainak megfelelően járnának el Ukrajna uniós csatlakozása tekintetében, akkor nem pusztán az egyhangúság, hanem a minősített többség követelményei sem teljesülnének Ukrajna felvételéhez. Azoknak az aránya, akik – a háború állásától függetlenül – ellenzik Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz, 11 tagországban meghaladja a lépést támogatók táborát (…) az Ukrajna mielőbbi csatlakozását támogató és ellenző megkérdezettek különbségéből képezett index, a negatív tartományban mozog több, Ukrajnával szomszédos, illetve környező ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország) mellett az Európai Unió két legnépesebb tagországában (Németország, Franciaország) is, vagyis a hadviselő ország erőltetett felvételét ezekben az országokban a lakosság többsége nem támogatja.”

Orbán Viktor szerint a gyorsított csatlakozás beláthatatlan gazdasági és szociális következményekkel járna:
„Nem fogjuk vállalni sem a pénzügyi terheket, sem az ukrán GMO-s élelmiszereket, sem a magyar szociális rendszer összeomlását”
– hangsúlyozta.
Brüsszel eközben már megnyitotta a belső piacokat Ukrajna előtt a védelem, energia és konnektivitás területén, függetlenül attól, hogy a tagállami lakosság többsége ellenzi a gyorsított felvételt.